Szép jó napot!
Ez a film angol-német-magyar koprodukcióban készült, még 2006-ben. Nemrégiben néztem meg csak újra, mert - más filmekkel ellentétben - ez hatással volt rám. Olyan hatással, amit még egyik filmnél sem éreztem ilyen élesen azóta sem. Sajnáltam a szereplőket!
Ez a film univerzális, ha úgy tetszik. Egyszerre izgalmas hidegháborús kémsztori, és véresen realista második világháborús dráma.
A főszereplőnket, Thomas Wagnert, a KGB ügynökét Angliába küldik, mivel ekkortájt építgette ki a Szovjetunió az angliai komcsi hálózatát, melynek segítségével majd átvehetik az irányítást a Brit-szigetek felett - ami hála az Égnek, végül nem következett be. Thomas, az ember, kinek életére a háború borzalmai rányomták bélyegüket. Reg Traviss még egy szerelmi szálat is szőtt a műbe, bár ez - hogy úgy mondjam - gyermekszerelem, de talán mégis igaz - erre a kérdésre azonban a filmben nem kapunk választ.
A súlyozást azonban nem találom teljesen tökéletesnek, talán több hidegháborús kémkalanddal izgalmasabbra sikeredhetett volna, de azért így sem rossz, sőt! A képi világ odab*sz, mind a hidegháborús, mind a második világháborús. És most beszéljünk egy kicsit az utóbbiról, valamint a szovjet "felszabadításról". Mert azt itt keményen bemutatják! Úgyhogy aki esetleg nem bírja a látványt, hogy nőket erőszakolnak meg (elmondanám, én ezen képsorok miatt sokáig nem tudtam megnézni... Kicsit dühös lettem... :) ), vagy esetleg - ne adj' Isten - vörös aktivista, akkor ne nagyon bíbelődjön a filmmel... Egy újabb hibára hívnám fel azért a figyelmet! Az angolokból szervezett SS-alakulat SOHA nem került harcba - ellentétben a filmbéli Henry Stone őrmester alakjával, aki ott van Berlin ostrománál is.
Thomas kalandjai szintén nagyon érdekesek. A fiatal Thomast a Napolából már ismert Tom Schilling alakítja. Bár a hidegháborúban kezdünk, a felvillanó emlékképek mind-mind előrevetítik a film további történéseit. És, ami engem - a legelején - nevetésre késztetett, az az volt, hogy megláttam a Rei**aisen Bank reklámaiból ismert hülye családjának fejét (tudod, akik "lestoppolták" az utcán a lámpákat, meg ilyesmik...). De aztán persze rajta is elborzadtam...
Nos, én összefoglalnám: A Vörös vihar sem hibátlan film, de érzelmekkel teli, sokkoló jelenetekkel taglalt mű, amit bátran ajánlok annak, akit nagyon - de tényleg nagyon - érdekel a téma (főként az 1944-45 tele, és a hidegháború).
10/8