Hogyan csináljunk egy jó hadvezérből megalománt, sőt, igazi vesztest? Nos, ha kíváncsi vagy rá, nézd csak meg a Nagy Sándor, a hódító c. filmet.

Gyermekkora óta diadalról és harcról álmodozott. Egy csöpp országból indult el, és mire 25 éves lett, meghódította az ismert világ nagy részét. A kis macedón sereget a hatalmas Perzsa Birodalom ellen vezette, elfoglalta Egyiptomot, majd a sivatag után a hófödte hegycsúcsok felé kanyarodott: India jelentős részét is meghódította. Korábban sosem egyesült ekkora hatalom egyetlen kézben, és talán azóta sem volt rá példa. Nagy Sándor a világ ura lett, mégis magányosan halt titokzatos halált alig 33 éves korában. Néhány nagy barátság, néhány felejthetetlen csábítás, és 9 év vérben és páncélban a világ legnagyobb hadserege élén. Nagy Sándor élete megváltoztatta a világ történetét.-PORT.hu

Nos, a film igazság szerint Alexandrosz jellemét hivatott bemutatni. Erre a filmre illik a mondás: Sokat akar a szarka...

Alexandrosz a filmben a nagyravágyás szobra, a megalománia mintapéldánya! Igazából lehúzza, de vegyük sorra.

SPOILERVESZÉLY!!

Tehát, a film az idős Ptolemaiosszal kezd, aki elmond pár szót, majd a pellai palotában találjuk magunkat, ahol Olümpiász és a kis Alexandrosz éppen Snake-ezik (kígyókkal játszik, bocsi, tudom, hogy sz*r poén, de benne hagyom... :D ). Majd jön Philipposz királyunk, aki rögtön nekitámad feleségének, erőszakot készül tenni - hála az Égnek nem jön össze - a Vörös vihar óta nem igazán bírom az efféle jeleneteket... Ezután iskola, majd kis történetmesélés, elmélkedés az Odüsszeiáról (Alexandrosz rajongott a homéroszi sztorikért, tényleg!). A film végig a szánkba rágja, hogy Alexandrosz okos, meg intelligens, meg harcolni akar, stb. Benne van Bukephalosz letörése (Philipposz tényleg féláron vette meg aztán a lovat fiának - !!). És igen, meg is találtuk a hibát: túl sok apróságra figyel oda, és ezáltal sok dolog mellett haladunk el, amelyek ezeknél sokkal fontosabbak lennének. Alexandrosz életében ugyanis rendkívül fontos szerepet játszott Arisztotelész, de csak két percre bukkan fel a kor legnagyobb filozófusa.

Tehát, mint mondottam volt, az apróságokra már-már mániákusan ügyeltek, és nagyon fontos dolgok maradtak ki ezáltal. Ki kell emeljek néhány konkrétumot.

1.: Alexandrosz és Philipposz összeveszése. Lényegében minden a valóságnak megfelelően van ábrázolva, Attalosz (Eurüdiké apja, Philipposz második felesége) és Alexandrosz tényleg összebalhézik - ez ugyanis Philipposz és Eurüdiké esküvőjén történt - tényleg. A legapróbb részletekig a történeteknek megfelelően történik, vagyis: Philipposz bes*ggel, és lesmárol egy férfinemű egyedet (ő Pauszaniász egyébként), a valóság - ill. inkább a legenda - szerint eztán többen is megerőszakolták e katonát, majd otthagyták - bár a dolgok ezen része már nincs benne, hallelujah! Aztán Alexandrosz Attalosz pohárköszöntője miatt megsértődik (tényleg!), majd lefattyúzzák, hozzávág valamit Attaloszhoz, mire Philipposz ráparancsol: kérjen bocsánatot. Mivel nemleges választ kap, kitagadja, harcolni akar vele, de elesik (tényleg!!), majd Alexandrosz távozik, anyjához megy (tényleg). De az eztán következő események kimaradnak, mivel ez csak egy "flashback" - visszaemlékezés. Csakhogy Alexandrosz életében voltak más fontos dolgok is: a barátai, későbbi tábornokai. Ez incidens után Alexandrosz és Olümpiász az épeiroszi Alexandroszhoz mentek (Alexandrosz nagybátyja), majd Alexandrosz és Hephaisztion (ki később érte utol a párost) a trák hegyekbe vonult száműzetésbe. Ide végülis a barátai is megérkeztek, s együtt teleltek át. Ez Alexandroszra szintén nagy hatást gyakorolt.

2.: A Philipposz elleni merénylet. Ez az előbb tárgyalt incidens után jó pár évvel történt, és az elején elhangzó mondat ("Ha még egyszer így viselkedsz, megöllek" nem itt, hanem egy, Alexandrosznak Trákiába küldött levél végén volt, mint aláírás. A levelet - bocsánatkérő levél Alexandrosztól, s megbocsátó levél Philipposztól Alexandrosznak - Eumenész, Philipposz titkára, Alexandrosz barátja és első kincstárnoka küldte. Jó ha tudjuk, bár ezt nem problémának jegyzem fel.) szerint éppen csak most bocsátott meg fiának. A jelenet a legapróbb részletekig ki van dolgozva: behozzák az istenségek szobrait (a valóságnak megfelelően!!), majd Philipposz meghagyja: a testőrség maradjon a kapukon kívül, hogy megmutassa, ő nem zsarnok, és nem is fél a görögöktől. Ekkor jelenik meg Pauszaniász, és döfi le Philipposzt. De mi a gond? Nos, a film szerint ez egy Olümpián történik. A valóságban azonban teljesen máshol: Alexandrosz húgának, Kleopátrának és az épeiroszi Alexandrosz esküvőjén!! Ez volt az egyik, mikor a fejem a falba vertem... A másikra később térek rá.

No de, azért Nagy Sándor nem véletlenül Nagy Sándor. Hódított. De hogyan? Apja halála után azonnal kezébe kellett vennie az irányítást a görög városállamok felett, mivel azok rögtön megkezdték saját kis függetlenségi harcukat. Két nagy város szállt szembe a makedónokkal: Athén és Thébai. Jelezném azonban, hogy Thébai ostroma előtt még egy gyors csapást mért Alexandrosz a trák törzsekre, s határait a Duna vonaláig terjesztette ki. Nos, Thébai és Athén. A harcra az thébaiakat Athén buzdította, illetve a város szónokai; Athén fegyvereket is küldött Thébainak, miközben Alexandrosz a trákokkal hadakozott. Azonban azt nem várták, hogy Trákiából nagyon gyorsan (két hét) Thébai alá ér: Alexandrosz ugyanis a hegyeken keresztül lépcsőket veretett, s azokon kelt át, kikerülve az azokat őrző (persze jóval kisebb számú, de jó pozícióban lévő) thébai helyőrségeket. Thébait hamarosan el is foglalja, és a földdel teszi egyenlővé a várost, egy történetíró házát hagyják csak meg. Eztán megszilárdítja pozícióját a Korinthoszi Szövetségben, és kezdi is a szervezkedést Perzsia ellen. Ami a gond ezzel, hogy nincs a filmben...

És beszélnünk kell az Alexandrosz - Hephaisztion-viszonyról is. Muszáj. A két férfi bizonyítottan egyszer közösült, itt meg olyan, mintha Alexandrosz egyszerűen biszex volna (ami akkoriban elfogadott volt, hisz' Philipposz is lekapta Pauszaniászt...), de ami nem biztos, az nem biztos. Így pl. férfiakat látunk smárolni, s van, hogy az egyik férfi Alexandrosz...

Egyébként a film némileg pontos: Alexandrosz az indiai visszavonulást követően azért kelt át a sivatagon embereivel, mert Haphaisztion már beteg, méghozzá nagyon.

De Sándorunk hódított is ám!

És igen, hódításai azok, amire igazából csak utalások vannak, pl. Isszosz mintha meg se történt volna, pedig hadvezetésének nagyobb bravúrjait hajtotta végre ott, na mindegy... Aztán jön a gaugamelai csata (az legalább benne van..), amelyet a valóságnak megfelelően ábrázolnak, vagyis Alexandrosz rést nyit a perzsa centrumon, s ott áramlik be a gyalogság... Oké, mégsem teljesen a valóságnak megfelelően van megkoreografálva, mivel Dareiosz nem teljesen elöl volt, még ott voltak a Halhatatlanok, akik ellen mentek a gyalogosok, de ez szinte lényegtelen. Még Parmenión megszorongatása (perzsák által) is benne van, valamint hogy "fekete" Kleitosz (volt ugyanis egy "fehér" is, de őt a készítők lesz*rták) megmenti Alexandrosz életét. Aztán bevonulnak Babilonba, és innentől Alexandroszt kicserélték. A megalománia, a hatalomvágy eluralkodik rajta - a film szerint! Habár ábrázolják azt is, hogy megtiltja a nők megerőszakolását, nem igazán pontos innen a jellemrajz.

Alexandrosz nem Babilon után lett megalomán! Jóval később, akkor, mikor már a Kaukázus környékén jártak, lett csak az a hatalmát féltő, keleties despota.

A film tárgyalja továbbá azt, hogy jogos volt-e Parmenión, és fia, Perditasz megölése (Perditaszt jogosnak találta, mert "merényletet" követett el Sanyi ellen), vagy sem. Nos, egyikük megölése sem volt igazán jogos, de itt azért helyes már a jellemrajz (még a Roxánéval kötött esküvő előtt, de már Babilon után járunk). Parmenión volt az igazi ellenség, hiszen még a régi rendet, a philipposzi rendet képviselte, s könnyen Alexandrosz ellen fordulhatott. Így először csak egy jelentéktelen szatrapia vezetőjének nevezte ki, majd végleg eldöntötte: kivégezteti. Ehhez persze kellett ürügy. És az ürügy a fia, Perditasz volt. Csakhogy a valóságban nem követett el merényletet: ez összeesküvés volt a javából, Alexandrosz részéről. A makedón törvények szerint viszont tényleg a családfő viszi el a balhét fia helyett, így tették el láb alól - a valóságban - Parmeniónt.

Éltettem és szidtam már a film pontosságát. Először tovább éltetném, mielőtt végleg fenékbe billentem.

Benne vannak a katonalázadások, sőt, ugyanazok az emberek szólalnak fel, akik a valóságban, tehát, nagyon jó - is lehetne, ha nem verik ki nálam a biztosítékot.

Alexandrosz ugyanis elhatározta, hogy Perzsia után Indiát is meghódítja. Az Induson keresztül akarta elérni a Gangeszt, ám az egyik indiai király, Porosz megkísérelte megállítani az előrenyomuló makedónokat. Porosz bevetett harci elefántokat is. Összesen két csata van ábrázolva, ez a második. Benne vannak az elefántok, ahogy legyőzik őket (egyébként Porosz is felbukkan), és igen, tényleg itt hal meg Alexandrosz kedvenc lova, Bukephalosz, kinek nevét később város, Bukephala is őrizte (a város romjait máig sem találták meg). Bukephalasz tényleg úgy halt meg, hogy Alexandroszt védte, aki megsérült. Viszont Alexandrosz sérülése után a A CSATÁT NEM VESZTETTÉK EL A MAKEDÓN SEREGEK!!! A filmben ezt vesztes csatának állítják be, csakhogy tudni kell valamit: Alexandrosz soha, de tényleg soha nem vesztett csatát. Az egyetlen hadvezér. Felépülte után (itt is) saját lábán áll emberei elé, és jelenti be: visszább vonulnak, Babilonba. Ekkor kelnek át a sivatagon, vissza Babilonba, és hal meg Hephaisztion. Alexandrosz állapota ezután tényleg rosszabb, és jobban fél a merényletektől, mint valaha (egyébként efféle félelme sosem volt alaptalan, ugyanis egy makedón király sem halt meg természetes halállal). Hamarosan őt is eléri végzete: megmérgezik.

Nem beszéltünk azonban Roxáné és Alexandrosz házasságáról. De nem is kell: ilyen volt. Nem érzelmi alapokon köttették meg, hanem politikai alapokon, már csak azért is, mert Alexandrosz valószínűleg Ödipusz-szindrómás volt, ennek tudható be, hogy Dareiosz anyja is megvolt neki...

A film nagy előnye viszont a színészekben rejtőzik. Ugyanis nagy nevek mozognak a filmben: Alexandroszt rögtön Colin Farrel játssza, II. Philipposzt Val Kilmer, Olümpiászt Angelina Jolie, az idős Ptolemaioszt pedig Sir Anthony Hopkins... Asszem, ennél többet nem is kell mondanom.

A film és a sztori sem miattuk rossz, ő hozzák a minőséget, bár nem kiemelkedő az alakításuk.

Mi a legnagyobb problémám akkor a csúsztatásokon felül? A tévesztések, amiket leírtam, és az, hogy az összes szereplő rossz tulajdonságait domborítják ki, de a szánkba rágják, hogy ők igazából jók (pl. Alexandrosz csak a gaugamelai csata előtt kap lehetőséget arra, hogy megmutassa: nem utálatos ő). Mire gondolok itt? Philipposzról senkinek eszébe nem jut a film után, hogy Makedónia legnagyobb uralkodója (igen, de nem a legnagybb hódítója), csak az esik le neki, hogy alkoholista barom, aki kitagadja fiát. Alexandrosz egy sértődékeny kis p*cs, bezzeg ha hatalom kerül a kezébe, mindenkit kinyírna... Egyedül Olümpiász jelleme olyan, amilyen: büszke, és nagy hatást gyakorol a fiára. Ja, viszont nem ő öli/öleti meg Eurüdikét: a valóságban a menyasszony (a menyegző idején 19 éves) beleőrül férje halálában, s tébolyodottságában megöli csecsemő fiát.

No de zárjuk le a témát. Összefoglalom véleményem: túl sok mindent akartak megmutatni, ehhez mérten kevés idővel, így sok minden kimaradt, ami fontos, egynéhány olyan dolognál fontosabbak is, melyek bekerültek. A sztori egyébként dögunalom, rengeteg az üresjárat, két csatából egyik rosszul van beállítva. A színészek jók, de nem kiemelkedőek, és mindenki rossz oldalról van bemutatva.

Nem jó!

5/10