Üdvözletem!
Már egy pár hete nem jelentkeztünk kritikával. Ennek több oka is van - az én részemről, de Bálint is elfoglalt :) - az egyik mindenképpen a földrajz érettségire (szóbeli) való készülődés, a másik pedig a nappalink felújítása volt. Erre nem is szánnék több szót, inkább írnék Nektek a terveinkről - mert bármily' meglepő, vannak! :)
Bálinttal arról beszélgettünk a héten, hogy ez az irkálás jó, meg minden, de sokkal jobb lenne egy kicsit személyesebben előadni a dolgokat, így először podcast-ekben gondolkodtunk, de aztán úgy döntöttünk, megpróbálkozunk a videókészítéssel is. Ezt azért írom le, mert lehet, hogy nem fog sikerülni, de próbálkozunk! :P Ha a videóhoz nem értünk, vagy nem találunk valami jó kis videószerkesztőt (ötleteket várok! :) ), akkor maradunk a podcast-nél, ha az sem, akkor továbbra is irkálunk lelkesen. Reméljük bejön! :) Még két apró infó:
1.: Még mindig várom az ötleteket, hogy melyik film(ek)ről írjunk - csak azért hívom fel újra a figyelmet, mert egyet se kaptam! :D
2.: Olyan emberké(ke)t keresek, aki(k) ért(enek) a képszerkesztéshez. Hogy miért? Hát, nem ártana egy profibb embléma, és borítókép a Facebook-ra sem, meg amúgy is :)
Na, akkor vágjunk bele mai filmünk ismertetésének, a Mein Führer - A véresen valódi valóság Adolf Hitlerről c. filmről lesz szó. Szép hosszú.
A történet a hitleri Németország utolsó napjaiban zajlik. Hitler zavarodott vénember, aki kis hajójával háborúsdit játszik a fürdőkádban, kutyáját náci egyenruhába öltözteti és PR-tanácsadója egy koncentrációs tábor-lakó zsidó. A történet a német népet lelkesítő utolsó, nagyhatásúnak szánt Hitler-beszéd körül forog, amellyel a mély depresszióba zuhant vezér nem boldogul. Joseph Goebbels propaganda miniszter találja meg a megoldást a zsidó színész, Adolf Günbaum személyében, aki még a kezdetek kezdetén színpadi tanácsokkal látta el Hitlert. A koncentrációs táborból előszedett Grünbaum segít előkészíteni a beszédet, közben pedig azon mesterkedik, hogy meggyilkolja Hitlert. A helyzet fokozódik, mikor a borbély véletlenül levágja Hitler fél bajuszát, aki ettől úgy megdühödik, hogy rekedtre üvölti magát. A naggyűlésen beszéd helyett így csak tátog és Grünbaum mondja el helyette a szónoklatot, amelynek eredeti szövegétől újra és újra eltér és nevetségessé teszi a Führert.
Sokan azt mondják (természetesen új-nemzetiszocialisták - és így nem csúfolom ki őket sem ;) ), hogy ez egy "zsidó propagandafilm". Igen, csőlátásúak biztosan így láthatják. Szerintem egyáltalán nem propagandaszagú. Lehet, hogy én is csőlátású vagyok, mert általánosságban szeretem a paródiákat. És ez az, mégpedig nagyon jól eltalált poénokkal - amiket érteni kell.
Nem angol humorral operál a "film". Azért az idézőjel, mert filmnek bizony nagyon-nagyon bugyuta. Alacsony költségvetésű, és ez látszik, de a paródiák általában sem nagy költségvetésűek. Úgyhogy én nem is fogom filmnek nevezni, innentől paródia.
Tehát, a paródia nem angol humorral operál, jobban fekszik neki az ún. "fekete humor", hiszen a Holokauszton viccelődnek lényegében mind a zsidók, mind a németek. De nézzük is meg ezt részletesebben:
Rögtön a film elején ironikusan megdicséri Eichmann szervezőtehetségét (persze ehhez nagyon figyelni kell, hogy észrevegyük, én is csak többszöri megnézés után jöttem rá :) ) De parodizálja a zsidók "nem eszem disznóhúst" szokását is, és pl. Hitler impotenciáján is élcelődik, avagy a NSDAP vezetői rétegének fanatizmusáról. De a legütősebb poén valahol a film közepén van elsütve, a koncentrációs táborokkal kapcsolatban.
És eddig tartottak dicsérő szavaim. Ugyanis, mint azt már mondottam volt, filmileg bugyuta. A szereplők maszkírozásával a Der Untergang a lehető legmagasabbra tette a mércét, azt túlszárnyalni nehéz. Ez a film meg sem próbálja (de a legjellegzetesebb tulajdonságait a szereplők megkapják - !!paródia!!). A legárnyaltabb karakter talán a professzor és a Führer. A doki azért, mert nem tudja mit kezdjen a helyzetével, hogyan inspirálhatná a megbízóját. Hitler pedig a gyermeki naivitása miatt ha nem is szerethető, de mindenképpen mulattató és szánalomra méltó.
A mellékszereplők - ha a főszereplőket nevezhetjük árnyaltnak (ami persze nem igaz, hiszen paródia-jellegű alkotás), akkor a mellékszereplőkre legjobban a "romantikus jellem" illik: vagy dörzsölt, vagy fanatikus, vagy antifasiszta és jó. Göbbels a legdörzsöltebb, de a legviccesebb mellékszereplő egyértelműen Himmler (övé a szerintem legütősebb poén is). De Blondi is egy meghatározó humorforrás, és talán a legjobb színész...
Az alakítással a legnagyobb bajom igazából az, hogy nem a színészek túloznak, hanem a forgatókönyv. A szereplők nem játsszák szerepüket túl egy kicsit sem (kivéve a karlendítést. Azt nagyon jól csinálja mindenki.). Nem ripacskodást várnék el én sem, csak egy icipici túlzást - a Hitlert játszó színésztől mindenképpen.
De összességében paródiának nagyon jó. Ezt aláírom, a forgatókönyv ebből a szempontból nagyon jó. De filmileg bugyuta, mind a képi megjelenés, mind a zene elégtelen. Egyszer nézhető, figyelmes néző jókat fog azért nevetni rajta szerintem.
5/10
