Szép jó napot mindenkinek!
Az európai háború befejeződése utáni időszakról, vagy a háborús hátországról kevés film készül(t) - talán a téma kényessége miatt. Mégis, szükség van/volna ezekre a filmekre. Pontosan azért, hogy erről tudjunk. Készültek már ilyen filmek 2008 előtt is - mivel ez a film 2008-as, csak nálunk nem túl ismert - de azok általában bugyuta próbálkozások voltak (kivétel ez alól a Vörös vihar, ami másik nagy kedvencem, vagy a Zvezda, aminek szintén van egy ilyen beütése), mivel végül csak a németirtásból állt - ami, valljuk be, egy magasabb agyi szinten álló egyénnek (remélhetőleg) már nem elég - ugye most remélem a kedves Olvasó tudja, hogy az előbb az Ellenállók c. filmre próbáltam célozgatni, amiben beazonosíthatatlan kinézetű harckocsik, és az erdőben Aprajafalvát létrehozó 3000 fős zsidó menekültcsalád tengeti mindennapjait... Köszi... Na persze, tegyük hozzá, hogy az is amerikai film volt...
Párszor leszögeztem már az oldalon, hogy NE nézzünk amerikai II. világháborús filmet - csak ha az direkt arra irányul, hogy ténylegesen bemutassa a háború történéseit (és ilyen kb.: Az elit alakulat, The Pacific, A leghosszabb nap - és kampó).
No, térjünk rá a fő témánkra, vagyis Anonymára. (Igen, ez a latin Anonymus név női megfelelője ;) ) A film, az Egy nő Berlinben (A Woman in Berlin) c. könyvön alapul, amelyet Marta Hillers írt, akit a szovjetek többször is megerőszakoltak 1945. áprilisában és májusában. A történet nagy része Berlin ostromának utolsó napjaiban játszódik (kb. 1 óra 20 perc körül adták meg magukat a németek).
Azt mondtam, kellenek a filmek, igen. És nem csak azok, amik pusztán a megerőszakolásokat mutatják be (mert bár a Vörös vihar éppen ettől realisztikus, ettől is felszínes kissé - ment körülmény, hogy ott nem a főszereplőt erőszakolták meg) hanem olyanok is, amik azt mutatják be, mi játszódott le a megerőszakoltak lelkében. És ez ilyen. Emellett pedig egy naggyonn kemény dráma. Tényleg.
A főszereplőnk - ahogy a valóságban is - egy újságírónő, de nevet nem kap - csak ugye az Anonymát (a továbbiakban így). Anonyma naplót kezd el írni az átéltekről férjének, Gerdnek, akit hazavár. Sajnos a könyvet nem találtam sehol, hogy megvegyem, hogy elmondhassam, miben különbözik attól, de majd igyekszem. Szóval, egy óvóhelyre menekül, a bombázások és a tüzérség elől, de az óvóhelyet később megtalálják a szovjetek. Számomra az egész film izgalmas volt, mivel tudtam, mit szándékozok megnézni, de egy kissé visszafogott volt a film. Először a mű szembesít minket az állapotokkal: mindenhol szovjet katonák, akik azon vitatkoznak, hogy miért nem foglalják el rögtön a Reichstagot; romos épületek, de két-három utcával arrébb még dúl a harc. Anonyma tud oroszul, úgyhogy el tud társalogni a megszállókkal. Ja, persze: eddig csak annyit tudunk, hogy férjét hazaváró nő, de kicsivel később kiderül, hogy sziléziai (nem tudom, miért utálhatták őket a berliniek). Kicsit később jönnek a megerőszakolások, nem egyszer, és nem kétszer. Ja, egy másik kérdés is felmerült bennem: a kiéhezett katonák miért buknak az idősebb, nagymamakorú hölgyekre? Mert nem csak itt, de a Hősök c. filmben az elborult elméjű amcsi is a nagyit szemelte ki magának - és vitte később a szénakazalba.
Nos, a megerőszakolások persze sokáig eltartanak, de a legtöbb nő menedéket keresett - nem, nem épületben, hanem egy emberben. Egy-egy "jól szituált úriemberben", aki megvédi őket a többi "úriembertől".
Nos, ez a film valami mást is nyújt. Először is, számomra mindig is érdekes volt a megszálló-megszállott kapcsolat, annak is a szimpatizálós verziója, de legalább is a jó kapcsolat. Régebben még arról volt szó, hogy kell egy amolyan "jónémet-film", ami persze végül előjött például a német Sztálingrádban is, de olyan, hogy reálisan "jószovjet" legyen, na olyanra is szükség van (no persze, egy "rosszamerikai-film" is elkélne már :) ). És ez a film megadja számunkra azt a lehetőséget is, hogy azonosuljunk a megszállókkal is (akárhogy is vadállatok, valahol - nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon mélyen - meg lehet érteni). Mert a film egy idő után átmegy - szinte észrevétlenül, (és valószínűleg igazából is így történt, csak a tisztet nem Andrejnek hívták, hanem esetleg másnak) egy amolyan szerelmi háromszöget feldolgozó filmmé: két "úriember" is jár fel Anonyma lakására, szóval... De a hősnőt is meg lehet érteni: ellenkezni felesleges volt, és láthatjuk, hogy ezt ő is megtanulta, így aztán egy őrnagy (az Andrej) és egy hadnagy is mindennapi vendég a lakásban. És ezt a kis spoilert meg kellett ejtenem.
Hogy miért? Mert Andrejről is kell ejtsek pár szót! Andrej számomra a Szimonov-féle szovjet katonaideált megtestesítő személy (Szimonov Nappalok és éjszakák c. könyv főhősére, Alekszej Ivanovics Szaburov századosra gondolok itt). Céltudatos, és bár gyűlöli az ellenségeit, emberséges, és átérzi a megszállottak sorsát, mert neki is át kellett élnie. Én bírtam ezt az embert!
A film nem akarja felmenteni egyik felet sem: szembesít minket - és elsősorban a németeket - a történelem dolgaira, és megpróbál bemutatni egy kevéssé ismert időszakot. Ami azt hiszem, sikerült neki.
10/10
Akinek van kedve megnézni, az megteheti itt. /A videó feliratos./
És valamiben a segítségeteket szeretném kérni. A múltkor láttam a Viasat History-n (ahol sajnos már csak nagyritkán adnak le vh-s műsort) az Anna Frank naplója c. filmet. Ez a sztori feldolgozásának 2009-es verziója. Kerestem mindenüvé, de nem találtam magyar szinkronnal sehol:
Ha valaki esetleg ismeri a fellelhetőségét, vagy fel tudná tölteni, az kérem, írjon a BO-n egy PM-t. Köszi!
