Üdvözletem!
A vizsga egy 2011-es magyar film, melynek témája ugyan nem túl szorosan, de kapcsolódik a forradalomhoz, annak következményeinek egyikével, az 1957. évi XVI. számú paranccsal, amely során ÁVO-s ügynökök "vizsgáznak". Egyébként A vizsga október 20-án megnyerte Észak-Amerika legrangosabb filmes díját, az Arany Hugó-díjat - a díj pedig nem véletlen.
"1957. december 24. A zűrzavaros októberi események után az Államvédelmi Osztálynak meg kell győződnie arról, hogy ügynökei közül kiben bízhat meg a jövőben, ezért egytől-egyig próbára teszi azok lojalitását a rendszerhez.
A szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak (Nagy Zsolt) éppen a szenteste hozza el ezt a bizonyos vizsgát: nem is sejti, hogy a szemközti ház egyik ablakából többek között atyai tanítómestere, Markó Pál (Kulka János) figyeli, és értékeli minden tettét, minden mondatát. Ha András ezt tudná, valószínűleg nem éppen ezen a napon találkozna konspirált lakásán az eddig szigorúan titkolt szerelmével, Évával (Hámori Gabriella), és körültekintőbben őrizné a rábízott ügynöklistát is. A névsornak azonban lába kél, András megtudja, hogy Éva egyáltalán nem az, akinek hitte, és lassan az is kiderül, hogy senki sem bízhat meg a másikban…" (MoziNéző)
Tehát szentestén vagyunk. A szinopszisból sok minden kiderül ugyan, de a legérdekesebb dolgok nem. A film Nagy Zsolttal kezd, ahogy éppen hazatér, és fogadja egyik ügynökét. Jung egyébként meg van hívva Markó Pálhoz - és feleségéhez - akit Kulka játszik. Kulka erőt sugárzó, magabiztos játékot hoz, szinte azonnal rájövünk, hogy ő fogja vinni tovább a filmet, és így is lesz. Nem sokkal később megjelenik még Scherer Péter, mint vizsgabiztos. Kicsit ügyetlen, stréber karaktert hoz, ami jól áll neki, és jól is hozza a rá írt szerepet. Hámori Gabriella pedig végre - a képernyőn - színészkedik. Úgy értem, nem a Szinglik éjszakája-féle ripacskodás látható, hanem jól játszik.
A film egyik legnagyobb előnye a forgatókönyv: egy pörgős, izgalmas és fordulatos kémsztori, ahol senkiről sem tudhatod, valójában kinek az oldalán áll. Mindenki konspirál. Mindenki mindenkinek a megfigyeltje, és fordítva.
A másik nagy előny pedig az, hogy nem minősít: nem mondja, hogy az ávós rossz, a forradalmár jó, nem kezd bús történetmesélésbe, vagy moralizálásba '56 kapcsán, csupán különböző emberi sorsokat és jellemeket mutat be egy kémsztori során.
Viszont van pár negatívuma is - ha nem is sok, meg kell említeni. Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy alacsony költségvetésű, hanem az, hogy ezt meg sem próbálja eltussolni - pedig az ilyen pénzforrással rendelkező filmek ezt teszik. Ez abban nyilvánul meg, hogy a december 24-i budapesti utcán egyetlen kupac (mű)hó van csupán, ettől pedig nem lesz téli a város. A másik, hogy mindenki olyan hetykén viseli a kabátját, mintha nem is fáznék, pedig ilyenkor azért hideg szokott lenni. És egyetlen apró hiba még: az egyik jelenetben Kulka egy fa mögül figyeli Nagy Zsolt Jungját, a nagy karimás kalapja pedig kilátszik a fa mögül, és engem zavart, hogy nem vette észre a másik.
Viszont amit a költségvetésből kihoztak - díszlet terén (is) - az jó. Az autók, a használati tárgyak, a lakások berendezései mind korhűek, habár a művér tényleg nagyon mű.
Összegezve tehát, a magyar filmiparnak vannak gyöngyszemei, ez pedig az egyik. Ajánlott, ahogy a Szabadság, szerelem is az, bár szerintem nincs olyan, aki ne látta volna azt.
10/9
