Bejegyzések

BO Filmrovat

Friss topikok

Oscar-díjak 2013-ban

2013.02.26. 08:15 | szenszej95 | Szólj hozzá!

 Szép reggelt!

A 85. Oscar-díjkiosztóra került sor vasárnap este, Seth MacFarlane-nel, mint műsorvezetővel. A díjazás a következőképpen alakult:

 

Legjobb film: Az Argo-akció (Ben Afflack)

Legjobb rendező: Ang Lee (Pi élete)

Legjobb férfi főszereplő: Daniel-Day Lewis (Lincoln)

Legjobb női főszereplő: Jennifer Lawrance (Napos oldal)

Legjobb férfi főszereplő: Christoph Waltz (Django elszabadul)

Legjobb női főszereplő: Anne Hathaway (A nyomorultak)

Forrás: AFP

Sajnos, a mi üdvöskénk, a Zero Dark Thirty nem nyert, ahogy a főszereplője (Jessica Chastain), és a rendezője (Kathryn Bigelow) sem kapott díjat...

Ja, hétvégén megnézem Zero Dark Thirty-t ;)

Címkék: Címkék

Zero Dark Thirty - A Bin Láden-hajsza: trailer (feliratos)

2013.02.08. 20:11 | szenszej95 | 4 komment

Nos, ha eddig nem tudtuk volna, akkor most elmondom: a Zero Dark Thirty alcímet kapott, 'A Bin Láden-hajsza' címet. Az a baj ezzel, hogy egy akciódús filmre számíthatna a beülő néző, de a film nem az akciótól lesz feszkóval teli...

Azért foglalkozok ennyit a filmmel, mert ez az egyetlen olyan film az idei Oscar-gálán, ami a mi oldalunkhoz is illik. Ígérhetnék podcastet, de minek? Úgysem jön össze... :)

Ja, és az Oscar-gálán személy szerint a film főszereplőjének fogok szurkolni ;)

Oscar 2013

2013.01.10. 19:41 | szenszej95 | 3 komment

Üdvözletem!


Ma délután (végre) kihirdették az idei Oscar-jelölteket.


A jelöltek listája a következő:

Legjobb film:

Az Argo-akció (Ben Affleck)
Django elszabadul (Quentin Tarantino)
Lincoln (Steven Spielberg)
A messzi dél vadjai (Benh Zeitlin)
Napos oldal (David O. Russell)
A nyomorultak (Tom Hooper)
Pi élete (Ang Lee)
Szerelem (Michael Haneke)
Zero Dark Thirty (Kathryn Bigelow)

Legjobb rendező:

Michael Haneke (Szerelem)
Ang Lee (Pi élete)
Steven Spielberg (Lincoln)
David O. Russell (Napos oldal)
Benh Zeitlin (A messzi dél vadjai)

Legjobb férfi főszereplő:

Bradley Cooper (Napos oldal)
Daniel Day-Lewis (Lincoln)
Hugh Jackman (A nyomorultak)
Joaquin Phoenix (The Master)
Denzel Washington (Kényszerleszállás)

Legjobb női főszereplő:

Jessica Chastain (Zero Dark Thirty)
Jennifer Lawrence (Napos oldal)
Emmanuelle Riva (Szerelem)
Quvenzhané Wallis (A messzi dél vadjai)
Naomi Watts (A lehetetlen)

Legjobb férfi mellékszereplő:

Alan Arkin (Az Argo-akció)
Tommy Lee Jones (Lincoln)
Philip Seymour Hoffman (The Master)
Robert De Niro (Napos oldal)
Christoph Waltz (Django elszabadul)

Legjobb női mellékszereplő:

Amy Adams (The Master)
Sally Field (Lincoln
Anne Hathaway (A nyomorultak)
Helen Hunt (A kezelés)
Jacki Weaver (Napos oldal)

Legjobb idegen nyelvű film

Egy veszedelmes viszony (Nikolaj Arcel, Dánia)
Kon-Tiki (Joachim Ronning és Espen Sandberg, Norvégia)
No (Pablo Larraín, Chile)
Szerelem (Michael Haneke, Ausztria)
War Witch (Kim Nguyen, Kanada)

Ti kinek/melyik filmnek adnátok az Oscar-t?

Zero Dark Thirty - megint

2013.01.03. 18:06 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Elöljáróban... :)

Így utólag is... :)

No de más, belecsapnék a lovak közé.

Nem tudom, hogy ez a podcast-dolog hogyan lesz, valamiért mindig kimarad. De próbálkozom! :)

Megpróbálok újra gyakrabban írni, legalább hetente egyszer.

Mint azt már említettem, a Zero Dark Thirty Golden Globe-jelölt és Oscar-esélyes is, ahogy Jessica Chastain is.

És ezt a filmet még az Oscar előtt megnézhetjük, ugyanis február végén jön a magyar mozikba!

Kathryn Bigelow Bin Laden-vadászata arra a CIA-ügynöknőre fókuszál, akit egyenesen az iskolából rekrutált a titkosszolgálat, és azóta mindent feláldozott a nemes cél oltárán.

Kathryn Bigelow, bizony. Ő rendezte A bombák földjén-t is, ami szintén Oscar-díjas film volt (2009-ben; Legjobb rendező, Legjobb film). Ha ugyanolyan érzelemmel és intelligenciával nyúlt a sztorihoz, mint akkor, úgy ez is jó film lesz.

Ui.: Az előző cikk címébe nem tudom, miért Grammy-t írtam, Golden Globe akart az lenni. :)

!!Facebook-oldalunk!!

Zero Dark Thirty trailer, Golden Globe, meg miegymás

2012.12.17. 19:47 | szenszej95 | Szólj hozzá!

A Jessica Chastain főszereplésével, Kathryn Bigelow rendezésében készült, Oszama Bin Laden meggyilkolásáról szóló film nágy Grammy-díjra is esélyes. A Golden Globe-gálát gyakran jelölik az "Oscar-előszobájának" is, nem véletlenül: az itteni díjazottak gyakran Oscar-jelöltek is, de az esély az Oscar-jelölésre biztosan megnő az itteni nyerteseknek.

A jelöltek listája az origo filmklubon is fent van (onnan szereztem :D ).

A Golden Globe-jelöltek teljes listája (a filmes kategóriákban):

Legjobb film (dráma):

Az Argo-akció
Django elszabadul
Lincoln
Pi élete
Zero Dark Thirty

Legjobb film (komédia/musical):

Holdfény királyság
Keleti nyugalom - Marigold Hotel
Lazacfogás Jemenben
Napos oldal
A nyomorultak

Legjobb rendező:

Steven Spielberg (Lincoln)
Kathryn Bigelow (Zero Dark Thirty)
Ben Affleck (Az Argo-akció)
Ang Lee (Pi élete)
Quentin Tarantino (Django elszabadul)

Legjobb férfi alakítás (dráma):

Daniel Day-Lewis (Lincoln)
Joaquin Phoenix (The Master)
Denzel Washington (Kényszerleszállás)
John Hawkes (A kezelés)
Richard Gere (Végzetes hazugságok)

Legjobb férfi alakítás (komédia/musical):

Jack Black (Börni, az eszelős temetős)
Hugh Jackman (A nyomorultak)
Bradley Cooper (Napos oldal)
Ewan McGregor (Lazacfogás Jemenben)
Bill Murray (A király látogatása)

Legjobb női alakítás (dráma):

Jessica Chastain (Zero Dark Thirty)
Marion Cotillard (Rust and Bone)
Rachel Weisz (The Deep Blue Sea)
Helen Mirren (Hitchcock)
Naomi Watts (A lehetetlen)

Legjobb női alakítás (komédia/musical):

Jennifer Lawrence (Napos oldal)
Maggie Smith (Kvartett)
Meryl Streep (Amit még mindig tudni akarsz a szexről)
Emily Blunt (Lazacfogás Jemenben)
Judi Dench (Keleti nyugalom - Marigold Hotel)

Legjobb férfi mellékszereplő:

Alan Arkin (Az Argo-akció)
Tommy Lee Jones (Lincoln)
Leonardo DiCaprio (Django elszabadul)
Philip Seymour Hoffman (The Master)
Christoph Waltz (Django elszabadul)

Legjobb női mellékszereplő:

Sally Field (Lincoln)
Anne Hathaway (A nyomorultak)
Helen Hunt (A kezelés)
Amy Adams (The Master)
Nicole Kidman (The Paperboy)

Legjobb forgatókönyv:

Mark Boal (Zero Dark Thirty)
Tony Kushner (Lincoln)
Chris Terrio (Az Argo-akció)
David O. Russell (Napos oldal)
Quentin Tarantino (Django elszabadul)

Legjobb filmzene:

Mychael Danna (Pi élete)
Alexandre Desplat (Az Argo-akció)
Dario Marianelli (Anna Karenina)
Tom Tykwer (Felhőatlasz)
John Williams (Lincoln)

Legjobb betétdal:

For You (Act of Valor)
Not Running Anymore (Stand Up Guys)
Safe & Sound (Az éhezők viadala)
Skyfall (Skyfall)
Suddenly (A nyomorultak)

Legjobb idegen nyelvű film:

Egy veszedelmes viszony
Életrevalók
Kon-Tiki
Rust and Bone
Szerelem

Legjobb egész estés animációs film:

Frankenweenie
Hotel Transylvania
Merida, a bátor
Az öt legenda
Rontó Ralph


Ui.: A Fékezhetetlen (Lawless) c. filmmel reményeim szerint a szünetben fogok foglalkozni, az Álomháborús podcast meg remélhetőleg egyszer elkészül... :)

Íme, az első podcast!

2012.11.10. 20:04 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Üdvözlet Bajtársak!

Hamarosan új formában tárjuk elétek a filmek ismertetőit! Íme egy kis ízelítő! Tekintsétek ezt a videót prototípusnak. Mind a hangon, mind a képminőségen javítani fogunk! Üdvözlettel: Szenszej & HerBalint!

 

Tervek + A "Mein Führer - A véresen valódi valóság Adolf Hitlerről" kritikája

2012.11.09. 20:13 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Üdvözletem!

Már egy pár hete nem jelentkeztünk kritikával. Ennek több oka is van - az én részemről, de Bálint is elfoglalt :) - az egyik mindenképpen a földrajz érettségire (szóbeli) való készülődés, a másik pedig a nappalink felújítása volt. Erre nem is szánnék több szót, inkább írnék Nektek a terveinkről - mert bármily' meglepő, vannak! :)

Bálinttal arról beszélgettünk a héten, hogy ez az irkálás jó, meg minden, de sokkal jobb lenne egy kicsit személyesebben előadni a dolgokat, így először podcast-ekben gondolkodtunk, de aztán úgy döntöttünk, megpróbálkozunk a videókészítéssel is. Ezt azért írom le, mert lehet, hogy nem fog sikerülni, de próbálkozunk! :P Ha a videóhoz nem értünk, vagy nem találunk valami jó kis videószerkesztőt (ötleteket várok! :) ), akkor maradunk a podcast-nél, ha az sem, akkor továbbra is irkálunk lelkesen. Reméljük bejön! :) Még két apró infó:

1.: Még mindig várom az ötleteket, hogy melyik film(ek)ről írjunk - csak azért hívom fel újra a figyelmet, mert egyet se kaptam! :D

2.: Olyan emberké(ke)t keresek, aki(k) ért(enek) a képszerkesztéshez. Hogy miért? Hát, nem ártana egy profibb embléma, és borítókép a Facebook-ra sem, meg amúgy is :)

Na, akkor vágjunk bele mai filmünk ismertetésének, a Mein Führer - A véresen valódi valóság Adolf Hitlerről c. filmről lesz szó. Szép hosszú.

A történet a hitleri Németország utolsó napjaiban zajlik. Hitler zavarodott vénember, aki kis hajójával háborúsdit játszik a fürdőkádban, kutyáját náci egyenruhába öltözteti és PR-tanácsadója egy koncentrációs tábor-lakó zsidó. A történet a német népet lelkesítő utolsó, nagyhatásúnak szánt Hitler-beszéd körül forog, amellyel a mély depresszióba zuhant vezér nem boldogul. Joseph Goebbels propaganda miniszter találja meg a megoldást a zsidó színész, Adolf Günbaum személyében, aki még a kezdetek kezdetén színpadi tanácsokkal látta el Hitlert. A koncentrációs táborból előszedett Grünbaum segít előkészíteni a beszédet, közben pedig azon mesterkedik, hogy meggyilkolja Hitlert. A helyzet fokozódik, mikor a borbély véletlenül levágja Hitler fél bajuszát, aki ettől úgy megdühödik, hogy rekedtre üvölti magát. A naggyűlésen beszéd helyett így csak tátog és Grünbaum mondja el helyette a szónoklatot, amelynek eredeti szövegétől újra és újra eltér és nevetségessé teszi a Führert.


Sokan azt mondják (természetesen új-nemzetiszocialisták - és így nem csúfolom ki őket sem ;) ), hogy ez egy "zsidó propagandafilm". Igen, csőlátásúak biztosan így láthatják. Szerintem egyáltalán nem propagandaszagú. Lehet, hogy én is csőlátású vagyok, mert általánosságban szeretem a paródiákat. És ez az, mégpedig nagyon jól eltalált poénokkal - amiket érteni kell.

Nem angol humorral operál a "film". Azért az idézőjel, mert filmnek bizony nagyon-nagyon bugyuta. Alacsony költségvetésű, és ez látszik, de a paródiák általában sem nagy költségvetésűek. Úgyhogy én nem is fogom filmnek nevezni, innentől paródia.

Tehát, a paródia nem angol humorral operál, jobban fekszik neki az ún. "fekete humor", hiszen a Holokauszton viccelődnek lényegében mind a zsidók, mind a németek. De nézzük is meg ezt részletesebben:

Rögtön a film elején ironikusan megdicséri Eichmann szervezőtehetségét (persze ehhez nagyon figyelni kell, hogy észrevegyük, én is csak többszöri megnézés után jöttem rá :) ) De parodizálja a zsidók "nem eszem disznóhúst" szokását is, és pl. Hitler impotenciáján is élcelődik, avagy a NSDAP vezetői rétegének fanatizmusáról. De a legütősebb poén valahol a film közepén van elsütve, a koncentrációs táborokkal kapcsolatban.

És eddig tartottak dicsérő szavaim. Ugyanis, mint azt már mondottam volt, filmileg bugyuta. A szereplők maszkírozásával a Der Untergang a lehető legmagasabbra tette a mércét, azt túlszárnyalni nehéz. Ez a film meg sem próbálja (de a legjellegzetesebb tulajdonságait a szereplők megkapják - !!paródia!!). A legárnyaltabb karakter talán a professzor és a Führer. A doki azért, mert nem tudja mit kezdjen a helyzetével, hogyan inspirálhatná a megbízóját. Hitler pedig a gyermeki naivitása miatt ha nem is szerethető, de mindenképpen mulattató és szánalomra méltó.

A mellékszereplők - ha a főszereplőket nevezhetjük árnyaltnak (ami persze nem igaz, hiszen paródia-jellegű alkotás), akkor a mellékszereplőkre legjobban a "romantikus jellem" illik: vagy dörzsölt, vagy fanatikus, vagy antifasiszta és jó. Göbbels a legdörzsöltebb, de a legviccesebb mellékszereplő egyértelműen Himmler (övé a szerintem legütősebb poén is). De Blondi is egy meghatározó humorforrás, és talán a legjobb színész...

Az alakítással a legnagyobb bajom igazából az, hogy nem a színészek túloznak, hanem a forgatókönyv. A szereplők nem játsszák szerepüket túl egy kicsit sem (kivéve a karlendítést. Azt nagyon jól csinálja mindenki.). Nem ripacskodást várnék el én sem, csak egy icipici túlzást - a Hitlert játszó színésztől mindenképpen.

De összességében paródiának nagyon jó. Ezt aláírom, a forgatókönyv ebből a szempontból nagyon jó. De filmileg bugyuta, mind a képi megjelenés, mind a zene elégtelen. Egyszer nézhető, figyelmes néző jókat fog azért nevetni rajta szerintem.

5/10

'56-ra emlékezve II.: A vizsga kritikája

2012.10.26. 18:13 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Üdvözletem!

A vizsga egy 2011-es magyar film, melynek témája ugyan nem túl szorosan, de kapcsolódik a forradalomhoz, annak következményeinek egyikével, az 1957. évi XVI. számú paranccsal, amely során ÁVO-s ügynökök "vizsgáznak". Egyébként A vizsga október 20-án megnyerte Észak-Amerika legrangosabb filmes díját, az Arany Hugó-díjat - a díj pedig nem véletlen.

"1957. december 24. A zűrzavaros októberi események után az Államvédelmi Osztálynak meg kell győződnie arról, hogy ügynökei közül kiben bízhat meg a jövőben, ezért egytől-egyig próbára teszi azok lojalitását a rendszerhez.

A szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak (Nagy Zsolt) éppen a szenteste hozza el ezt a bizonyos vizsgát: nem is sejti, hogy a szemközti ház egyik ablakából többek között atyai tanítómestere, Markó Pál (Kulka János) figyeli, és értékeli minden tettét, minden mondatát. Ha András ezt tudná, valószínűleg nem éppen ezen a napon találkozna konspirált lakásán az eddig szigorúan titkolt szerelmével, Évával (Hámori Gabriella), és körültekintőbben őrizné a rábízott ügynöklistát is. A névsornak azonban lába kél, András megtudja, hogy Éva egyáltalán nem az, akinek hitte, és lassan az is kiderül, hogy senki sem bízhat meg a másikban…" (MoziNéző)

Tehát szentestén vagyunk. A szinopszisból sok minden kiderül ugyan, de a legérdekesebb dolgok nem. A film Nagy Zsolttal kezd, ahogy éppen hazatér, és fogadja egyik ügynökét. Jung egyébként meg van hívva Markó Pálhoz - és feleségéhez - akit Kulka játszik. Kulka erőt sugárzó, magabiztos játékot hoz, szinte azonnal rájövünk, hogy ő fogja vinni tovább a filmet, és így is lesz. Nem sokkal később megjelenik még Scherer Péter, mint vizsgabiztos. Kicsit ügyetlen, stréber karaktert hoz, ami jól áll neki, és jól is hozza a rá írt szerepet. Hámori Gabriella pedig végre - a képernyőn - színészkedik. Úgy értem, nem a Szinglik éjszakája-féle ripacskodás látható, hanem jól játszik.

A film egyik legnagyobb előnye a forgatókönyv: egy pörgős, izgalmas és fordulatos kémsztori, ahol senkiről sem tudhatod, valójában kinek az oldalán áll. Mindenki konspirál. Mindenki mindenkinek a megfigyeltje, és fordítva.

A másik nagy előny pedig az, hogy nem minősít: nem mondja, hogy az ávós rossz, a forradalmár jó, nem kezd bús történetmesélésbe, vagy moralizálásba '56 kapcsán, csupán különböző emberi sorsokat és jellemeket mutat be egy kémsztori során.

Viszont van pár negatívuma is - ha nem is sok, meg kell említeni. Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy alacsony költségvetésű, hanem az, hogy ezt meg sem próbálja eltussolni - pedig az ilyen pénzforrással rendelkező filmek ezt teszik. Ez abban nyilvánul meg, hogy a december 24-i budapesti utcán egyetlen kupac (mű)hó van csupán, ettől pedig nem lesz téli a város. A másik, hogy mindenki olyan hetykén viseli a kabátját, mintha nem is fáznék, pedig ilyenkor azért hideg szokott lenni. És egyetlen apró hiba még: az egyik jelenetben Kulka egy fa mögül figyeli Nagy Zsolt Jungját, a nagy karimás kalapja pedig kilátszik a fa mögül, és engem zavart, hogy nem vette észre a másik.

Viszont amit a költségvetésből kihoztak - díszlet terén (is) - az jó. Az autók, a használati tárgyak, a lakások berendezései mind korhűek, habár a művér tényleg nagyon mű.

Összegezve tehát, a magyar filmiparnak vannak gyöngyszemei, ez pedig az egyik. Ajánlott, ahogy a Szabadság, szerelem is az, bár szerintem nincs olyan, aki ne látta volna azt.

10/9

!!Csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!!

'56-ra emlékezve I.: Szabadság, szerelem

2012.10.23. 14:19 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Szép napot Mindenkinek!

Mint ígértem (bár hétfőt mondva), ma két filmet fogunk megvizsgálni, az egyik a 2006-os Szabadság, szerelem. A másik viszont csak pénteken lesz megírva, ma nagyon rossz a netem.

A forradalom 50. évfordulójára azt hiszem, evidens volt, hogy készüljön valamivel a magyar filmipar. A Goda Krisztina rendezésében készült filmet végül is 2006. október 23-án mutatták be a nagyközönségnek. Angol címet is kapott, mégpedig a Children of Glory -t (A dicsőség gyermekei?). Azt nem tudom, hogy nemzetközi szinten hogy teljesített, de itthon egy eredményes filmnek számít, aminek megvannak az okai.

Az egyik minden bizonnyal a témaválasztás, hisz' addig nemigen születtek filmek ebben a témában Magyarországon. A másik a téma feldolgozása, hiszen a játékidő alatt a forradalom minden fontosabb mozzanatánál ott vagyunk, a Bem-szobornál lévő tüntetéstől a parlamenti sortűzön át a szovjet csapatok november 4-i hadműveleteiig.

Tehát akkor vázoljuk fel az alaphelyzetet: 1956. októberében járunk, egy magyar-szovjet vízilabda-mérkőzésen. A két csapat játékosai összetűzésbe keverednek, majd indulnak haza a magyar sportolók. Itt ismerkedünk meg az egyik fő karakterünkkel (kettő van), Szabó Karcsival (Fenyő Iván), az egyik vízipólóssal. Ő a "komcsik kedvence", elviszik az ÁVH-központba, ahol egy szolidabb kihallgatás szemtanúi lehetünk. És persze ekkor tudatják, hogy az újabb terrorhullám a lengyelországi események hatására folyik le, hogy egy magyar forradalomnak elejét vegyék. Egy pár szót azért Karcsinkról, ill. inkább az őt játszó színészről: nekem Fenyő egy kissé merevnek tűnik az elején, pedig akkor kellene a leglazább formáját hoznia, de olybá tűnik, mintha egy hosszú vasrudat toltak volna fel a hátsó végén, és úgy kellene mennie. Később láthatóan feloldódik, és ez sokat dob a játékán. Barátja, Csányi Sándor, a kettejük beszélgetései, és a pólós edzések a film leglazább pillanatai. És ez nem rossz, mert igazából azt mutatja be, hogy a forradalommal párhuzamosan azért zajlik az élet, ha egy kicsit máshogyan, de zajlik. Később látjuk, hogy a BME MEFESZ-szervezete hogyan is alakul meg, és ekkor találkozunk a másik fő karakterünkkel, Vikivel (Dobó Kata). Ő sajnos egy kicsit merev egész idő alatt (a vége felé egy kicsit jobban megnyílik azért), habár az övé nem is olyan jól megírt karakter, mint Karcsi.



Mint mondottam volt, minden fontosabb helyszínen ott vagyunk, hála Vikinek: röplapot oszt, kivágja a címert a zászlóból, ott van a Rádiónál, majd a Parlamentnél. A Karcsi - Viki-viszony is érdekes, nem klisékkel teleszőtt, aranyos, de nem giccses, sőt, egész érdekes - ha kiszámítható is egy kicsit, hiszen tudjuk, hogy előbb-utóbb egymásra találnak.

A mellékszereplők is zseniálisak: a diákok vezetője, az azóta elhunyt Huszár Zsolt zseniális, ahogy Szávai Viktória is jól játssza Eszter nevű karakterét. Gesztesi Telki edzője is szerethető, a film vége felénél lévő monológja pedig nagyon jól meg lett írva. Haumann Péter, mint ÁVO-s tiszt is kiváló.

A harci jelenetek is szépen meg vannak koreografálva, az effektek is szépen meg vannak csinálva. Nincsenek évekkel későbbi fegyverek, habár (ezt egy díszlettervezőtől tudom) az egyik autó későbbi évjárat - bár ez csak azoknak szól, akik nagyon bele akarnak kötni. A képi megjelenítés szép: tiszta, éles. Egy snitt nagyon bejött, amikor egy archív - a filmben valós idejű - felvételt néznek a pólósok Melbourne-ben, és az archív felvétel átmegy valós idejű, újrajátszott képpé.



A film egyetlen hibája az, hogy túl sok mindenkire akar emlékezni: a pesti srácokra, az aggódó anyákra, a  békepárti papra, és az események minden egyes szereplőjére, így néhány karakterre nem marad sok idő, pedig érdekesek lettek volna.

Összességében a film szilárd lábakon áll, a karakterek jók, a színészi játék szintúgy. A forgatókönyv, a zene és az effektek is jók, a helyükön vannak.

10/9

Kritika: Memorial Day

2012.10.19. 18:14 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Üdvözletem!

A Fészbukon már ezt is beharangoztam a héten. Most meg fogom ejteni eme "aktust". A mai filmünk tehát a 2011-es Memorial Day c. amerikai film.

Az Emlékezés Napján a 13 éves Kyle Vogel megtalálja nagyapja második világháborus ládáját. Kényszeríti, hogy meséljen a benne levő tárgyakról. Tárgyakról, amik nem mind kellemes emlékűek. Az öreg belegyezik és attól kezdve másként tekint a fiúra…

 



Nagy várakozással ültem neki, lehet, hogy ez is volt a baj, többet vártam tőle, mint ami. De a legnagyobb baj az, hogy a film is többet vár magától. Egy nagy drámát akartak összehozni, de egyetlen elem sem gondolkodtatott el igazán, vagy váltott ki belőlem mélyebb érzelmeket - mint mondjuk a There Be Dragons.

Az expozíció a következő: Kylie Vogel kint szolgál Irakban, 2005-ben, és egy tálib bombától bekapott repesz miatt kórházba szállítják - a szilánkot ő maga veszi ki, puszta kézzel, hogy eltegye magának. A kórházban egy hadnagynak kezd el mesélni a viselt dolgairól, hogy miért is kezdett eltenni minden sz*rt: a nagyapja ládája miatt, amit bújócskázás közben talált meg, 1983-ban, az Emlékezés Napján. A ládában sok cókmók van, például egy Walther P38-as is. Nagypapi először nem akar mesélni, de aztán "belejön" - az idézőjel azért, mert nem valami hosszú sztorik, csak elhúzzák az akadékoskodásokkal.

A történet lyukaira is rá kell világítanom. Tehát, nagypapi, mint hadnagy szolgált a 82. ejtőernyős hadosztálynál. Legelőször a Market Garden hadműveletben találkozunk velük a filmben, itt szerzi meg a fiatal Vogel hadnagy a Lugert. Ekkor még rendben is voltam vele, rendben van, először lát halott embereket, jó, hogy mélyen érinti a dolog. De később tesz egy ilyen kijelentést: "Normandiánál minden jobb." Most akkor mi van??? Nem azért a két dollárért, de ha az ember már csaknem négy hónapja harcol, szinte megállás nélkül, akkor nem viselkedik úgy, mint egy odasz*rt baka. Remélem, értitek, mi a gondom. (Jelzem, hogy ezután egy hosszas drámai nézés következett.)

Nagypapi összesen három sztorit mesél el, ezek egyenként kb. 5-10 percesek, mert Kylie a hadnagynak (nőnemű) többet is mesél, azt, hogy ő miket gyűjtöget most. Elmeséli egy behorpadt műanyag vizesflakon (figyeld ezt a művésziességet!) történetét gyorsan-frissen, migrénnel küszködve. Egyébként nagypapi három sztorija közül a legdrámaibb a barátjának halála. A probléma csupán az, hogy nem volt elég időnk megismerni a karaktert, így az elvesztése sem érint meg minket annyira. Sőt, egyáltalán nem. Pedig a sztoriban volt szufla...

Ja, és az ifjú Kylie és a nagypapa kapcsolata volt a legjobban eltalálva. Ugyanis míg előtte mindig csak zsörtölődött, lecseszte az összes gyereket, Kylieval, ahogy megértette őt, másképp bánt - láthatóan őt jobban bírja. Ami persze érthető - bár nem szép dolog - hiszen a fiú végre választ kapott a Miért?-ekre, és tudja, hogy nagypapit mi tette olyanná, amilyen. És persze végre valakinek elmondhatta azt, ami benne felgyülemlett - ezen a téren azonban a film nagyot alakít, tényleg. Nagyon eltalálták, csak nincs meg hozzá a rendkívüli háttér.

Többet nem is nagyon lehet róla írni - sajnos. Összességében semminek sem megy el, az egyetlen pozitívum a nagypapa-unoka viszony, több pozitívumot nem tudok felsorolni. Ha Ti tudtok ilyet, szeretettel várom! :)

3/10

Ui.: Hétfőn (okt. 22) 1956-hoz kapcsolódva két filmet mutatok majd be. Az egyik a Szabadság, szerelem, a másik pedig A vizsga lesz. :)

!!A Filmrovat a Facebook-on!!

Minél távolabb mész, annál nehezebb visszajönni....

2012.10.14. 14:28 | HansNo1 | Szólj hozzá!

Insidious, (a Fűrész és a Paranormal activity készítőjétől)

insidoiousposzter.jpg

Elől járóban:

-

Üdvözletem! Élőben jelentkezek a borzongás központjából ahol egy film remeket tárok elétek, és ha minden jól megy még sikerül is egy jó kritikát írni, de ezt majd ti eldöntitek. Azt már most közlöm, hogy pozitív kritika lesz. Persze lesznek benne hibákra utaló mondatok, de inkább dicsérni fogom a filmet, minthogy szidni.

                Rendben, akkor vágjunk is neki. Mint a cím mutatja az Insidius-ról (Inszídiusz) lesz szó.  A film 2010-ben jelent meg. Ami a filmben elsőre kecsegtet,hogy nem egy kis zug stúdióban lett összerakva minimálbérből, hanem nem más, mint a Fűrész septologie (szeptolodzsi: 7 részből álló sorozat) és a Paranormal activity-filmek stúdiója, a méltán híres LIONSGATE stúdió, kinek szellemi atyja  James Wan, volt a műhelye a filmeseknek . Hálásak is nekik a producerek, hiszen korszakalkotó filmeket dobtak  a piacra. A Fűrész I sokkal inkább rejtélyekben és izgalmakban volt gazdag, míg a Fűrész további részeiben James bácsi úgymond kimutatta a foga fehérjét! Jöttek szép sorjában a ”trancsír” jelenetek és az ember a film végére már meg sem lepődött a levágott kezek és lábak, valamint a zsiger-tenger látványán. Aztán megérkezett a Paranormal Activity első része, ami az Amerikai lakosság számára olyan sokkoló volt, hogy be is tiltották az országban és csak egy gyengített változatban jelenhetett meg újra. Nálunk is nagy sikere volt a három részes borzongásnak, de mégsem ütött akkorát, mint az USA-ban. Szerény véleményem szerint, azért mert mi Magyarok sokkal racionálisabban gondolkodunk az amcsiknál, és nem vettük be ezt a kísértet maszlagot. Egyébként a film jó csak ahhoz, hogy élvezhető legyen, kell egy „kis”  átélés. És meg érkezett az Insidious ….. A rajongóknak csalódniuk kellet, főleg azoknak, akik újra emberi hentes üzemet szerettek volna látni a mozivásznon, mert ez a film merőben más lett, de amikor kiadták a film előzetesét mindenki nyál csorgatva várta a 2010-es évet.                                               Büdzsé: 1,5 millió dollár.                                                                                                                               Eddigi amerikai bevétel: 48,8 millió dollár. Ez is mutatja hogy nem kis miska a film.

-

Insidious: Alap sztori. Boldog középrétegbeli család új házat vesz magának. Szokásosan túl nagy, mint amekkora kellene nekik, de hát ezen ne csodálkozzunk. Apa, tanító a közeli suliban anyu pedig háztartásbeli (így azért szebb, mint ha azt mondanám, munkanélküli). Három gyermekkel büszkélkedhet anyuka és apuka. Az egyik kisgyermek, a másik már iskolás, és persze van egy kisbaba. Tekintve ezeket az adatok, jogosan felmerülhet bennetek az, hogy ez is csak egy kísértetházas 21. századi horror klisé. Bevallom őszintén, amikor először néztem a filmet bennem is ez a gondolat keringett, de mint tudjuk semmire sem szabad azt mondani, hogy fúúúj, míg meg nem kóstoltuk.

A film röviden annyi hogy a középső srácnak van egy különleges képessége, (asztrális kivetülés, csak eszembe jutott) amivel álmában tud ide-oda kalandozni álomvilágban. Túl messzire ment. Eltévedt álmában és most a gonosz szellem bácsik és szellem nénik kiruccantak otthonról és ellátogattak a családi házikóba, hogy megkaparintsák a fiú üresen maradt testét, hogy újra szert tehessenek az emberi létre. A nagyobb bibi azonban az, hogy a fő gonosz, egy démon is ott ólálkodik körülötte és fogva tartja álomvilág sötét börtönében a fiú asztrális testét. A sztori jó, hiszen nem arról van szó, hogy a ház a megszállott, hanem az egyik lakója. Apu és anyu folyamatos harcolnak kisfiukért. ÉS ITT ÁLJUNK CSAK MEG!

insidious wtf.jpg

 Mint azt mondtam ugyanannak az embernek a fejéből pattant ki a film, mint aki a Fűrész sorozatot és a Paranormal Activity-filmeket alkotta. Tehát ?????!!!! NINCS HAPPY-AND és HATALMAS CSATTANÓ van a film végén! Erre kíváncsi is voltam a film nézegetése közben, de nem csalódtam James-bácsiban. A film lezárása Fűrészfilmekhez méltó. Az embernek megadják azt az érzést, hogy „nyugi minden rendben, most már vége”, ám egy óvatlan pillanatban fény derül az igazságra és kiderül, hogy most jön még csak a java!

Végső összegzés! A film kategóriájában elsőrangú. A szereplők viszonylag jól visszaadják azt ami valójában történik velük. A díszletről egyszerűen nem tudok rosszat mondani. Ez a film megoldotta azt hogy 21.sz bútorok, modern technika, stb..stb.. mellet a ház/házak( mert volt egy költözés is amikor még azt hitték hogy a lakásban van a bibi) minden egyes négyzetcentiméterében ott van a félelem. MOST jelenteném be azt, hogy a horror filmeknél nálam lesz egy beszarométer, (elnézést a vulgáris szóhasználatért) ami 0-10-ig van beskálázva. Tehát nálam az Insidious a beszarométeren ki mutatott egy erős 8-ast. A BO filmes skálán én adnék neki ugyancsak egy 8-ast. Hozzáteszem az IMDB csak 6.8-at, majdnem hetet adott neki, szóval ők is látnak benne valamit.

Ajánlom, hogy nézzétek meg a filmet, hiszen a mai horrorok elég bénák. Legalábbis többségük. Aki meg akarja viccelni a haverokat, annak is melegen ajánlom. Nem egy olyan rész van a filmben ahol tiszta alsónak lennie kell a közelben. Na, nem szaporítom tovább a szót kellemes olvasást és jó filmnézést kívánok!

Üdvözlettel: HerrBalint!

Címkék: Horror Insidious

"Itt az erőd... Tartjuk magunkat... Várjuk az erősítést!" - A breszti erőd kritikája

2012.10.13. 20:01 | szenszej95 | 1 komment

Szép jó estét!

Épp az imént néztem meg a Fészbukon már beharangozott A breszti erőd című filmet.

A breszti erőd rendkívül jól kidolgozott film, önfeláldozó karakterekkel, lineáris történetvezetéssel... És mi a legjobb az egészben? Hogy ez nem mese. A film minden egyes képkockája megtörtént, habár nem feltétlenül Bresztben 1941-ben, de a háború folyamán biztos. Ez azon művek egyike, amelyet érteni kell - és valamilyen szinten át kell érezni. Az előző megállapításhoz azonban nem jár eldöntendő kérdés (Át akarod érezni, vagy sem?), mert a film eléri, hogy átérezd a filmet. Ha ismered az eseményeket, meg is érted, hogy melyik döntést miért hozták. De ismerjük meg az erőd előtörténetét.

Az erőd a XIX. században épült, és az I. világháború végéig orosz kézen volt. Itt kötötték meg azonban a Nagy háborút Oroszország részéről lezáró breszt-litovszki békét - ekkor ismerte meg a világ. Aztán a lengyel-szovjet háborúban kétszer gazdát cserélt, majd az 1921-ben megötött rigai egyezmény következtében végleg Lengyelországhoz került. A XX. században már elavultnak tartották, ám az 1939-es német támadáskor egycsapásra újra stratégiai fontosságra tett szert: a Bug több hídját is ellenőrzés alatt lehetett innen tartani, valamint fontos útkereszteződéseknél feküdt. A lengyel katonák itt hősiesen ellenálltak az először német, majd német-szovjet támadásoknak, és 1939. szeptember 14-től egészen 26-áig kitartottak. Később, 1941-ben újabb csatára került itt sor június 22-26. között.

A film egy-két nappal a támadás előtt kezdődik, idilli képsorokkal: mulatozás, tánc, szórakozás, szerelem. Minden csendes, ám egyszer csak megkezdődik a német előkészítő tüzérségi támadás: mindenki az igazak álmát alussza - illetve Alekszandr Akimov, és Ányocska horgásznak, mikor az első gránátok becsapódnak. Na most, aki nem szereti, ill. rosszat álmodik, vagy hányingere szokott lenni a vér látványától, vagy hullák tömkelegétől, az itt kapcsolja ki, vagy el se kezdje megnézni. Ugyanis innentől a film átvált egyfajta sokkoló, de a végletekig racionalista-dokumentarista ábrázolásmódba. Olyan, mintha egy párbeszédes, narrációt szinte elhagyó dokumentumfilmet néznénk, a lehető legjobb értelemben véve ezt, így aztán azt is láthatjuk, hogy a menekülő asszony hátába hogy fúródik bele a repesz.

Az effektek, és a sokkoló képek tehát helyén vannak. De beszéljünk a szereplőkről - nem, nem karakterek, ugyanis minden egyes színész valós személyt alakít! Szóval, Akelkszandr, a 333. lövészezred zeneszakaszának növendéke. Az ő szemszögéből láthatjuk az eseményeket. Pjotr Gavrilov őrnagy, akinek a fegyelmi bizottság elé kell járulnia, mert a Pártnak nem tetszett, hogy katonái előtt arról beszélt, mi a teendő német támadás esetén. Jefin Fomin ezredkomisszár, Andrej Kizsevatov hadnagy, és sok más katona és tiszt, akik mind az erődben harcoltak - és Szása Akimov látta őket meghalni.

Az események általában itt is több szálon futnak, hiszen az imént felsorolt három tiszt külön-külön ellenállási gócok parancsnokai voltak, összeköttetés nem volt. Bár Szása narrál, ő is egy külön szálat képvisel, ahogy a Kolja-Szonya szerelmi szál is.

Aztán, ahogy minden filmnél szoktam, most is ejtek pár szót a haditechnikáról. Láthatunk Panzer III-asokat, habár a németek zsákmányolt francia harckocsikat is bevetettek. Felbukkan még egy Ba-10-es, Messerschmitt Bf-109-esek, Ju-87b-k, és senkinél nincs évekkel későbbi fegyver. Még annyit, hogy nem egy kéttonnás bombát, hanem többet is.

Az effektekről és a kameraállásokról még pár szót: oly' magával ragadó, és művészi, hogy az nem igaz. Lassú képsorok a szétroncsolt tetemek felett, felülnézetben láthatjuk, ahogy az egyik német harckocsi átmegy az Északi kapunál, vagy az első kézitusáról is vannak felülnézeti snittek.

És ami nagyon tetszett, az a film lezárása volt. Egyszerűen olyan megható, hogy majdnem összeszorult a torkom. Én ugyanis megszerettem, vagy megsajnáltam, de minden bizonnyal átéreztem a szereplők sorsát és helyzetét, így nagyon tetszett a monológ a fináléban. Valami ilyesmi volt - és ez a cikkem befejezése is: "Gondolj rájuk te is úgy, úgy, mintha élnének. Élnének még valahol."

10/10

Trailer: 7 dni hrichu

2012.10.06. 11:28 | szenszej95 | Szólj hozzá!

November 1-jén érkezik a mozikba a 7 dni hrichu (A bűn 7 napja) című cseh dráma. A film a második világháború végnapjaiban játszódik majd, bár sajnos semmit nem értettem belőle - nem beszélek csehül. Annyi azonban bizonyos, hogy mikor játszódik (máskor ugyebár nem nagyon mászkáltak - szabadon! - komcsik Csehszlovákia/Csehország területén úgy, hogy Hansék még a spájzban tanyáznak). És ami egy plusz pont: a filmben szerepel Kerekes Vica, akit jelenleg a Film Café-n, és a Film Mánián futó Filmszeretők nevezetű sitcomban láthatunk.

Reménykedjünk benne, hogy lesz hozzá felirat, ha szinkron nem is. :)

Címkék: trailer 7 dni hrichu

Sárkányok vannak - a lelkünkben: a There be dragons kritikája

2012.09.22. 12:23 | szenszej95 | 2 komment

Szép napot mindenkinek!

Kritikát erről a 2011-es, spanyol-amerikai koprodukcióban készült filmről magyarok nem írtak. Nem tudom, miért. Tegnap végre sikerült megnéznem. Élményeimet, gondolataimat megosztanám veletek.

Rodrigo Torres író Spanyolországba utazik, hogy a szentté avatás előtt álló Josemaría Escriváról gyűjtsön információkat. Apjához (akivel sose volt jó viszonyban), Manolohoz fordul segítségért, mivel már gyerekként is ismerték egymást Josemaríaval. A két férfi életútját hivatott bemutatni a film, bár ennél sokkal többet ad, mert nagy családi titkokra derül fény, olyanokra, amelyek akár velünk is megtörténhetnének - no persze, nem ebben a formában, de a végeredmény ugyanaz.

 

Charlie Cox, mint Josemaría Escrivá

 


Josemaría Escrivá egy spanyol pap, és a katolikus egyház egyik leghíresebb szervezetének, az Opus Dei-nek az alapítója. Aragónia tartományban született, 1902-ben, 1975-ben hunyt el. II. János Pál 2002-ben szentté avatta. Azonban nem értem, hogy ezidáig miért nem készült róla film, pedig ugyanannyira megérdemli a tiszteletet és a megbecsülést, mint mondjuk Teréz anya, vagy Gandhi.

Szentté avatása előtt érkezik Rodrigo Torres Madridba, hogy könyvéhez gyűjtsön információkat, s hamar kiderül, hogy apjával egy líceumba jártak, és hogy gyerekkoruktól kezdve jó barátok voltak. Így Rudi kénytelen-kelletlen felveszi apjával a kapcsolatot, akivel egyébként sosem volt igazán jó viszonya. És így jutunk el Manolo Torresig, s így válik ő a főszereplővé (nem főhőssé!). A viszonyukat nem lehet egyből megérteni, és nem is ez volt a cél. A mű teljes egésze erre szolgál, és a legnagyobb trauma a végén éri mind a nézőt, mind Rodrigot. Nem, nem fogom lelőni a poént.

 

A film végig kettő, illetve inkább három szálon fut:

1. Rodrigo, 2002-ben, vagyis a "jelenben" gyűjti az infókat, és nyomon követhetjük vívódásait.

2. Manolo Torres és polgárháborús szerepvállalása.

3. Josemaría útja a polgárháború sújtotta Spanyolországban, küzdelme a túlélésért, és hitének megőrzéséért.

 

 

A film nem a polgárháborút hivatott bemutatni, csak afféle mellékszálként szolgál, bár kétségtelenül annak borzalmait is nagyon jól ábrázolja. Ez időtájt (1936-ban) Manolo fasiszta kém a királypárti, szovjetek által támogatott seregben, s itt ismerkedik meg Petőfi Ildikóval (Olga Kurylenko), s láthatóan első látásra beleszeret, nem így a leányzó - az ő szíve Oriol felé húz. És itt kezdett számomra igazán érdekessé válni a film: kirajzolódik Manolo jelleme: a viszonzatlan szerelem miatt érzett harag, és a féltékenység hatalmasodik el rajta, s közben muszáj teljesítenie feladatait, melyet a titkosszolgálatnál vállalt, és éppen ezért képes még Ildikót is komoly traumának kitenni - nem mondom el, hogyan.

Azért a többiekről is ejthetnénk néhány szót. A másik két főbb karakterről tehát:

Oriol (Rodrigo Santoro): annak az egységnek (század, zászlóalj, vagy ezred, ez nem derül ki), amelyben Manolo és Ildikó is szolgál. Nem feltétlenül kommunista, inkább antifasiszta, ezért állt a vörösök oldalára. 1937-ig ugyebár az ő, és egységének sora is jól megy, addig, ameddig a Szovjetunió be nem rekeszti a segély- és fegyverszállítást irányukba, s emiatt nem kezdi el éreztetni magát Manolo tevékenysége. Ja, és ő is azonnal belezúg Ildikóba.

Petőfi Ildikó (Olga Kurylenko): Róla igazság szerint csak annyi derül ki, hogy magyar, és csupán a szabadságért harcol. Empatikus és emberszerető - emiatt is "nyújt vigaszt" a katonáknak.

 

 

A harcok és az effektek egyébként egész jóra sikeredtek, felbukkannak benne Bristol Bulldog-ok, Messerschmitt Bf-109-esek, BA-10 páncélgépkocsik, T-26-os, néhány első világháborús szovjet cucc is.

Na de vissza a "főhősre", ha már Manolot nem nevezhetem annak. Escríva illegalitásban is folytatja a misézést, a gyónást (a kommunizmus ugyebár igyekezett ellehetetleníteni az egyházat, így a papság ellenségnek számított), állatkertben gyóntatja híveit, s mikor menekülni kényszerül, a katonákat sosem ítéli el, vagy szidja őket - ha persze a "gazembert" nem tartjuk szidásnak. Bujkál, elmegyógyintézetbe menekül, majd egy jóslatnak engedelmeskedve "hegyeket mászik meg", vagyis Andorrába menekül. A Manolo- és az Escríva-szál több helyen összefut, bár ők néha nem feltétlenül beszélnek egymással, maximum látják egymást.

Azt kell hogy mondjam, Charlie Cox-ra illik a szerep, mintha csak őrá írták volna a karaktert, a fiatal Manolot eljátszó Wes Bentley viszont nem sokat mutat meg színészi kvalitásából; a drámai nézésen kívül nem sok mindent csinál. Kurylenko kisasszony majdnem teljesen jól játszotta a karakterét, annak ellenére, hogy nem tudta kiejteni a "Petőfi" szót, és az "Ildikó" is elég nehezen ment neki, de ettől függetlenül szerintem jól játszotta a karaktert.

Úgy látom, azért Roland Joffé nem teljesen felejtett el rendezni - habár azért elmehetne már nyugdíjba.

 

 

Nos, azt hiszem, aki szereti a drámát, annak kötelező, aki nem, az is nézze meg, a polgárháborús jelenetek szerintem neki is tetszeni fognak.

8/10

Trailer: Lincoln

2012.09.15. 10:13 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Szép jó estét!


Az Amerikai Egyesült Államokban idén novemberben lesznek a választások, s kiderül majd, ki költözhet a Fehér Házba - akár Obama is visszatérhet. A választásokhoz igazodva, november 16-án kerül az amerikai mozikba a Lincoln.

Szegény Abraham neve már amúgy is meg lett csúfolva a Lincoln, a vámpírvadász címmel megjelent idei filmben, melyben a polgárháború kirobbanását rendkívül leegyszerűsítették egy szimpla jó-rossz cívódásra - persze, mint tudjuk, a helyzet ennél sokkal árnyaltabb volt.

Abraham Lincoln az USA 16. elnöke volt, és hála az égnek, Spilberg filmje nem a merényletre fog koncentrálni, hanem a néger rabszolgák felszabadítására tett erőfeszítéseire. A republikánus elnököt Daniel Day-Lewis alakítja majd, de a filmben felbukkan pl. Tommy Lee Jones is.

!!A BO Filmrovat a Facebook-on!!

Címkék: trailer lincoln

Ellenséges terület - ókori verzió

2012.08.30. 22:36 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Szép jó estét!

Nem túl régen néztem meg A kilencedik légiót - habár nem is egyszer :D - és úgy gondoltam, megosztom veletek véleményem.

Britannia, időszámítás után 117-ben. A Római Birodalom meghódította a sziget déli részét, ám északon a hódítókat megállította a barbár, rettegett pikt törzsek gerilla harcmodora. Amikor a piktek rajtaütnek az egyik határszéli erődítményén, a támadást csak Quintus centurió éli túl. A rómaiak a kilencedik légiót küldik a piktek ellen Virilus legátus vezetésével. Quintus is csatlakozik hozzájuk. A légiót hamarosan tőrbe csalják, Virilus fogságba esik. Quintus és néhány társa megpróbál életben maradni az ellenséges vonalak mögött. Céljuk, hogy kiszabadítsák Virilust, és visszatérjenek a saját vonalaik mögé.

 

 

 

 

 


A film elején a narrátor elmondja, hogy ez igaz történet alapján készült el. Ez igaz, olyannyira, hogy tényleg csak az alapokat tartja meg, úgyhogy senki ne guglizzon Quintus Dias, vagy Etain után, mert csak a filmbéli karakterekre fog találni. A történet alapja a Kr. u. 60-ban kitört skót területen élő törzsek Róma elleni lázadása. A lázadást az iceni törzs királynője, Boudicca (máshol Boudica, vagy - tévesen - Boadicea) robbantotta ki. Hogy miért? Nos, ugyebár a Római Birodalom elfoglalta Dél-Britanniát, és a dél-skót területeket, a falvakat lerombolták, a briton nemeseket rabszolgaként elhurcolták. Az iceni törzs királya, Praszutagusz békés viszont alakított ki Rómával azzal, hogy halála után a római császár társuralkodóvá válik az iceni törzs területein, és csak egy kikötéssel: a római uralkodónak el kellett ismernie Boudicca uralkodását. Ám amikor Praszutagusz meghalt, a rómaiak egyszerűen bevonultak, a nemeseket szintén elhurcolták, Boudiccát magát megerőszakolták és megkorbácsolták. Szerintem ez elég ok a lázadásra...

 

Boudicca szobra

 

 

 

 

 

 

A történetet nagyon megkavarták, a készítők sajnos teljes képzavarral küszködnek: a IX. (Hispana) Légió a valóságban Camulodunum felmentésére, és nem egy sz*ros kis helyőrség felmentésére indultak. A valóságban is tényleg összecsaptak a bennszülöttekkel - csak nem értem, hogy miért piktekkel, ők évekkel később támadták a rómaiakat. De a Hispana a valóságban is vereséget szenvedett, mivel Camulodunumot a britek elfoglalták, s örömükben - tudom, hülye kifejezés - megtámadták a város felmentésére elindult légiót. Úgy is mondhatnánk, hogy sz*rrá verték, alig maradtak túlélők. És persze a végét is muszáj megemlítenem: már Hadrianus fala épült (!). Pedig Hadrianus maga a történet után 16 évvel lépett trónra...

 

 

Viszont ha el tudunk vonatkoztatni a sok zöldségtől, akkor egy egész élvezhető film kerekedik ki belőle - habár néhol ellaposodik. A zene zseniális, a történetvezetés - szigorúan akkor, ha analfabéták vagyunk! - egész lineáris. De a vér förtelem... Nem azért, mert vér, hanem mert olyan, mintha egy PC-játék valamelyik átvezető videóját nézném. Kérem, ez manapság már - és 2 évvel ezelőtt sem volt - elég.

 

 


Térjünk rá a karakterekre. A főszereplő Quintus Dias centurió, semmi különös, pedig ő a főszereplő. De nem értem, hogy miért engem nem igazán fogott meg, ahogy a többi római sem - némelyiket egyenesen utáltam. Mégis izgultam, hogy vajon elérik-e a római vonalakat, vagy sem. Hogy miért? A "Főgonosz" miatt. A filmbeli rosszfiút - jelen esetben "rosszhölgyet" - utáljuk, mert csak. Általában azért, mert kell, pedig sokkal lazábbak, mint a főszereplők, vagy a megjelenésük olyan, vagy akármi. Ez valószínűleg az Olga Kurylenko (a képen) által megformált Etainnél is fontos szerepet játszik - mármint a megjelenés - de ennél többről van itt szó. Őkelme azért rossz, mert azzá tették főhőseink honfitársai. "A lelke egy üres korsó, amit csak a rómaiak vére tölthet meg." Etain - mint mondottam volt - nem valós személy, de engem a jelleme és háttértörténete leginkább a fent említett Boudiccára emlékeztet, bár Etain még kislány volt, mikor a rómaiak bevonultak, de mindkét nő szenvedett fizikális és pszichológiai sérüléseket is. Ami számomra furcsa volt azonban, hogy Kurylenko kisasszony még így is szép, nem tudom, hogy csinálja, de remélem, az én nőm is így fog sz*rul kinézni... :D

 

 

A történet - a címből is látszik - engem emlékeztetett az Ellenséges terület c. filmre (az első részre, a többit nem láttam, és nem is fogom). Ha azt vesszük, megtörténhetett volna a dolog, ha a piktek támadnak a légióra, és ekkor... :D

 

10/6

Címkék: film centurion a kilencedik légió

Háborús film-paródiák

2012.08.19. 19:31 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Üdvözletem!


Elég régen írtam utoljára (majdnem egy hónapja), de most itt vagyok.

Régebben is nagyon szerettem a paródiákat, és mostanában újfent  napirendre kerültek nálam. Ezek közül szeretnék kiemelni párat, pontosabban olyanokat, amelyek vagy közvetlenül magát a háborút (ezért is került be összeállításomba a Halló, halló! c. sorozat), vagy a háborús filmeket parodizálja. Egy hármas toplistát csináltam.

3.:Folytassa őrmester!, és Folytassa Angliában!

Mindkettő a brit katonaságot parodizálja ki (pontosabban a Folytassa...! - Carry on...! - sorozat indító tagja, a Folytassa őrmester! - Carry on Sergeant! - biztosan. A Folytassa Angliában! - Carry on England! inkább köthető a második világháborúhoz.) Semmi komolyság, szintén nem valós eseményeken alapszik egyik sem, hiszen sem ilyen semmirekellő alakok nem kerülhettek be a hadseregbe, se nem hoztak létre - kísérleti célzattal sem - vegyes férfi-női alakulatot - a második világháború folyamán legalábbis nem. A Folytassa....! sorozat egyébként Angliában nagy népszerűségnek örvendett, összesen harminckét, egyenként másfél órás filmet foglalt magába. A sorozat 1958-tól egészen 1978-ig futott.

2.: Halló, halló!


Ugyan filmekre gondolhattunk volna, de a Halló, halló! egy tévésorozat volt, mégis betettem ide. Hogy miért? Számomra ez a második legjobb paródia(-sorozat), mely magát a háborút, és annak egy kis szegmensét, a francia ellenállást figurázza ki egy francia vendéglős, René-n - no meg persze sok más szereplőn - keresztül. Egy angol sorozatról beszélünk tehát, ami egyik oldal felé sem tolja el a mérleget (itt csupán úgy lehetne, hogy az egyik fél hülyébb, mint a másik. Viszont itt mindkét - a szövetségesek és a németek, meg az egyetlen olasz karakter - fél teljesen hülye.) Akad itt kelekótya voltszabotór, ellenálló, angol kém - aki azt hiszi, tud franciául, lezuhant angol pilóta, Getapó-ügynök, és rengeteg más karakter, akik tovább színesítik az amúgy is fordulatos történetet. Görbe tükör ez az angolok segítségnyújtása, valamint a német megszállók felé is, de konkrét eseményt nem dolgoz fel a sorozat, csak a korszakot általában véve figurázza ki.

1.: Top Secret!


A háborús filmparódiák legjobbika. Illetve igazából - ha halkan is - de az akkori korszakot is kiparodizálta. A film abban a korszakban készült, mikor a hidegháború még nem olvadt, és a népek éppen azon vitáztak, hogy az NDK-s olimpiás csajszik doppingoltak-e, vagy sem? A film ki is használja, és odacsap az NDK-nak. De találunk persze utalásokat a második világháborúra, pl. a német egyenruhák, vagy a vámellenőrzés, esetleg a kémek - bár utóbbi kettő utalhat a hidegháborúra is. Habár azért itt parodizálnak más filmeket (az egyik vicces jelenet pl. a Kék lagúnát figurázza ki) is, összességében a nyugat-kelet szembenállását, és az ellenállást is kiparodizálja. És ez az első paródiafilm, azóta is - szerintem - az élvonalba tartozik.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Külön azért muszáj említést tennem a Nagy durranás, és a Nagy durranás 2. - A második pukk c. filmekről, mert képviselik a háborús vonalat (ott a Top Gun, vagy a Rambo, amelyek azért kötődnek a háborúhoz. De kifigurázásra került az Apokalipszis most! is).

Kritika: Hősök kora

2012.07.20. 19:18 | szenszej95 | 1 komment

Üdvözletem!

Elnézést a kimaradásért, közbe jöttek dolgok..

No, tegnap volt a Film+-on - 21.00-tól - a Hősök kora c. angol filmecske. Kritikát a neten - legalábbis magyar nyelvűt - nem találtam, így nem tudom összevetni véleményemet senkivel. Na, mindegy.

A film igaz történet alapján készült. A II. világháború idején a Jack Jones őrnagy (Sean Bean) vezette katonai kommandós alakulat tagjai - így az őrnagy és Rains tizedes (Danny Dyer) is - különleges kiképzésen vesznek részt, ahol megtanulják, hogyan lépjék túl érzékeik, kitartásuk és készségeik határát. Hamarosan életveszélyes küldetésre indulnak az ellenséges vonalak mögé.

 


Igazság szerint nagy reményekkel ültem neki, mert Sean Bean az egyik kedvenc színészem, de itt azért nem alakít valami túl jól - innen üzenném neki, hogy mielőtt elvállal valamit, azért nézze át a forgatókönyvet: lehet, hogy jól fizető meló, de ettől még lehet sz*r... Ő játssza ugyebár Jones őrnagyot, aki magabiztos, de merev, méghozzá nagyon. Egyetlen jó beszólása sincs, az embereiért sem nagyon áll ki - mondjuk, lehetőséget sem hagytak neki. És az sem egy utolsó dolog, hogy az egész filmet egyetlen arckifejezéssel viszi végig. A másik igazi főszereplőnk Rains, aki pedig egy tuskó, de neki legalább van egy-két (inkább egy) jó megszólalása.

Ami azt illeti, hogy másfél óránk van megismerni a szereplőket, és ez mégsem elég: egyre-másra dobálják be az újabb és újabb karaktereket, egyesek teljességgel feleslegesek, így aztán a "főhőseinkre" alig marad idő, és lehetetlenség azonosulni bármelyikőjükkel is.

De eddig csak negatívumokat hoztam fel, pozitívumokat is fel kellene hozni, de nem igazán lehet. Semmi érdekes  dolog nincs, izgulni sem tudtam a karakterekért.

Ja, és van egy ún. "főellenség", egy névtelen SS. Csak egy kérdés: ennél félelmetesebb embert nem tudtak volna beszerezni?? Miért egy ilyen babaarcú, sminkelt embertől kell(ene) félni? És egy másik kérdés: ez a csávó a producerrel, vagy a rendezővel feküdt le...?

Ő az, akiről beszéltem. Érdemleges - és értelmes - dolgot igazából nem is nagyon csinál, csak lelövet pár civilt.  De azok, akikért izgulnunk kéne, na, ők sem sokkal értelmesebbek: bár kommandósok, állandóan a nyílt terepen járnak-kelnek, és zajosabban nem is közlekedhetnének. No persze, Fritzék nem hallják, de legalább az eszükbe jut a németeknek, hogy a lábnyomokat kövessék - nesze neked rejtőzködés... Ja, és az egyenruhák... A németek - még mindig Norvégiáról, vagyis egy megszállt államról beszélünk, ha harc több ezer kilométerre van innen - álcaruhában közlekednek, sítalpakon. Nos, ez még rendben is volna, hogyha hegyivadászok (a filmben helytelenül alpesiek - ezek összetévesztették őket az olasz alpinikkel...) lennének, nem SS-ek. És ez kicsit összekavarták: először hegyivadászok, aztán SS-ek, de mindkettő sítalpakon... Kavalkád a javából!

Nos, és a "csatajelenetek". Idézőjel azért kell, mert ezek nem csatajelenetek. Persze, erre számítani lehetett, de Fritzék megint teljesen hülyék.

*SPOILER*

Amikor a "főhősök" visszamennek a farmházakhoz, ahol még az elején bujtatják őket, a németek is odaérnek egy kommandóssal, akit hirtelen odateleportáltak magukhoz, mivel egy szó nem esett arról, hogy elfogtak volna valakit. Nos, ugyebár eltörik a fogoly egyik ujját - hogy ezt minek kellett belerakni, na mindegy - és ordibál Babaarcú Nelson (ő igazából egy bankrabló volt 1933 körül :) ) hogy adják fel magukat. Tudja, hogy az angolkák a házakban vannak, és azt is tudja, hogy túlerőben vannak, mégsem indul neki, hogy átkutassák a házat. Oké, a producerrel feküdt le...

*SPOILER VÉGE*

Több felesleges snitt is van benne: amikor az akciót megkezdik, gépben ülnek. Eszembe jutott, hogy egy Avro Lancaster gépen utaztak, ami - köztudottan - bombázógép, és nem szállítógép volt. Más, hogy a britek ejtőernyősöket a háború alatt nem alkalmaztak Norvégiában; a kommandókat tengeralattjárókkal tették partra. No, repülnek, repülnek, és egyszer csak egy sorozat söpör végig a gép oldalán, egy, vagy két embert kinyírva. A gép kigyullad, zuhan, és mutatják a német gép szárnyát... Miért csak a szárnyát...? Ha már mutatják, akkor miért nem az egészet...? És különben is, ennyi mellékszereplő után meg kellett volna mutatniuk a pilótát is, lehet, hogy őt még bírtam volna...

De azért megpróbálták kompenzálni a dolgokat, beírtak egy szőke nőt, akit lehetett volna nézni, ha egy kicsit több teret hagynak neki. De nem tették...

Bár, hogy miért vadászpuskával harcol, számomra rejtély... Nos, miután történik egy kis malőr, nem Angliába kell visszajutniuk (szép is lenne, de ezek után meg sem lepődtem volna...) csak Svédországig kell elsétálniuk. Háromnapnyi sétára voltak a határtól. A landolás és a leszállás között eltelt idő alatt alig találkoztak németekkel, viszont annyit mentek, mint Frodóék a Megyéből Mordorig. Viszont a Tűz Hegyéhez vezető út érdekes volt, ez meg dögunalom...

Összességében ez egy nagyon gyenge film, rossz történet, szerethetetlen karakterek, rossz vágás, és minden, amit el lehet mondani problémák terén. Ha teheted, NE nézd meg!

5/10

Mi a Ti véleményetek? Kommentbe kérném a BO-n! :)

!! A Filmrovat a Facebook-on!!

Kritika - A dicsőség zászlaja (Flags of our fathers)

2012.07.07. 19:46 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Szép jó napot mindenkinek!

Ma néztem meg újra a Dicsőség zászlaja c. filmet, amit nagyon-nagyon (tényleg nagyon) régen láttam, amikor még jóval fiatalabb és beszűkültebb látókörű egyén voltam, ezen felül pedig akkor még az akciót néztem csak, nem a szereplőket, vagy a témát, meg ilyesmiket... Szóval, A dicsőség zászlaját sz*r filmnek tartottam - jogtalanul. Vagy mégsem?

A film az 1945. február 23-án elkészült Pulitzer-díjas fénykép körül forog, amely végül világhírű lett - még bélyeg is készült belőle. A fotó az iwo jima-i csata szimbóluma, melyen hat tengerészgyalogos kitűzi a zászlót. Lélegzetelállító kép, az biztos. A zászlót Franklin Sousley, Harlon Block, Michael Strank, John Bradley, Rene Gagnon, és Ira Hayes tűzte ki, közülük az első három aznap elesett. Na várjunk csak! A film eleve azt állítja, hogy Rene ott sem volt a kitűzéskor... Illetve a szereplők azt állítják. Ott volt, csak a mű szerint ő nem segédkezett kitűzni, viszont a helyszínen volt. Ebbe inkább nem megyek bele, de szerintem ebből a szempontból a film ferdít, dehát, kellett egy érdekes dolog, amin összevitázhatnak a karakterek, nem?

Az iwo jima-i csata itt csupán a háttér háttere: emlékképek formájában villannak be, illetve arra szolgálnak, hogy megismerjük a zászló kitűzésének körülményeit, és hogy megtudjuk a valóságot (nem, nem lövöm le a poént, a tájékozatlanabbaknak hadd mutasson valami érdekességet is. Aki tudja a választ, hogy mi olyan érdekes, írja le kommentben :) ).

Három karakterünk tehát (balról jobbra) Ira Hayes, John Bradley (Doki), Rene Gagnon. Ira és Rene között ellenséges a viszony, viszont Eastwood bácsi nem akarja az orrunkra kötni, hogy miért, én meg nem vagyok bűnügyi szakértő, hogy ezt kiderítsem... A film ránk erőszakolja viszont, hogy hármójukat szeressük. Nekem sem Rene (ő valószínűleg a ferdítés és az ezzel járó beállítása) sem Ira nem volt szimpatikus, egyedül - a főszereplő - a rezonőrt alakító Dokit bírtam. És egy nagyon kiakasztó jelenség számomra: ezek belerakták a 'Két pasi meg egy kicsi' címen futó sitcomból azt az idegesítő csajt, aki még - a Charlie Sheen-es korban - be-bemászkált az erkélyen:

Ami pedig még rosszabb az az, hogy most is ugyanazt az idegesítő stílust hozza... Komolyan, csak a frizurája más... Ami amúgy érthető, nem sok sorozatszínész (olyan, aki sorozatokban kezdi!) fut be, és nemigen kapnak nagyobb filmszerepeket - érthető módon (talán kettőt ilyet tudok mondani, ők pedig Jennifer Aniston és George Clooney. Viszont Hugh Laurie, vagy Ashton Kutcher, vagy Charlie Sheen kivétel, ők alapból filmszínészek). Nos, ez azért van, mert általában az van, hogy annyira megkedveljük a sorozatban általa hozott karaktert, hogy nem tudunk elvonatkoztatni, vagy alapból nem jó színész, vagy pedig - mint jelen esetben - csak egyetlen figurát tud hozni. Ez a rosszabbik eset.

No, térjünk rá a film fő irányvonalára, méghozzá az amerikai propagandára! Mert ez nem a háborút reálian bemutatni vágyó film (még jó, hogy nem erre vállalkoztak, mert hemzsegnek az ún. Higgins-csónakok, amelyeket 1943 óta nem használták nagy számban a Csendes-óceánon). Igazából ez is egy olyan témájú film, amely a háborús hátországot mutatja be, ami viszont nagyon tetszik benne! Megmutatja a propagandagépezet működését, azt a gépezetet, mely keresi és kutatja a hősi sztorikat, csakhogy kisajtoljon a jónépből még egy kis pénzt, és kihúzhassa magát a tehéntrágyából. Gratula ezért! Ezt a részét ugyanis zseniálisan ábrázolták!

A színészi játék pedig egészen jó - s ami bakit találtam, az nem a színészek, inkább forgatókönyv vagy a rendező hibája. Amit "egészen jó színészi játéknak" titulálok az jelen esetben az, hogy mindenki hozza a megtört katonát, aki hirtelen hazarepül és dicsőségben fürdik. Csak egy valaki ronthatja el ezt az idillt. Igen, az erkélyes csaj... Amit megfigyeltem még, hogy az indus gyomra folyamatosan émelyeghetett, mert mindig - vagy legalábbis nagyon sokszor - olyan arckifejezést mutatott, mint aki azonnal elhányja magát. De öregem, ennyire azért nem rossz film!

A propagandarészleg után ami nagyon tetszett az a mély filozofálás a hősök mivoltáról. Mert - legalábbis a film érvelése által - nagy igazságokat mond. És egy mondat megérintett: "Lehet, hogy hősök nem is léteznek." Hogy miért? Mert "csak nekünk van rájuk szükségünk". Baromi jó szövegek vannak benne ezen a téren. Az előbb felhozott mondaton kívül csak egy-kettő ilyet tudnék felhozni csupán, ami végtelenül kevés, és ez rávilágíthat arra is, hogy nem sok komoly film készül a témában, és nem csak a témában, de a világháborúról egyáltalán.

De vannak még fontos mozzanatok a filmben, és akárhogy is nézzük, a csatajelenetek is ezek közé tartoznak. Főhőseink legtöbbje az első hullámban ér partot, ami jó, mert "nem kell bajlódni a kötélhágcsóval", viszont rossz, mert partraszállásokkor - legalábbis általában, de nem Jimán! - ez a hullám szenvedi el a legnagyobb veszteségeket (gyakran akár 75-80%-os is lehetett, ami elég magas...). De Iwo Jimán a japánok más taktikát alkalmaztak: megvárták, míg az amerikaiak partra teszik az erősítést is - és később Okinawán is ezt a taktikát alkalmazták. Ez mind szép és jó, de mint mondottam volt, a Higgins-csónakok ekkor már nemigen voltak szolgálatban, már Európában is kezdték felváltani őket az LVT-kkel. Itt meg annyi van, mint... szóval sok. De alapjáraton a csatajelenetek is jók, viszont néhol zavaró volt az animáció, pl. a legtöbb gránátrobbanás is sajnos ilyen volt. Amit meg véletlenül megcsináltak a valóságban (persze töltettel, nem igazi gránátokkal), azok olyanok lettek, mint a Fegyverek szavában, ahol petárdákat nyomattak a robbanásokhoz orrba-szájba, csak hogy még nagyobb durranás legyen.

Node akkor összegezném: most nem aludtam el, pedig a vége felé, és néha a film közben is ellaposodott a sztori, de alapjában véve nem egy rossz film, és a fő irányvonal bemutatása szerintem nagyon jól sikerült.

7/10

És még valami: Ti mit gondoltok a filmről, vagy a karakterekről, ellenkezik-e valamiben a véleményetek az enyémmel? Szintén kommentben szeretném a BO-n! Köszi!

!!A BO Filmrovat a Facebook-on!!

Django elszabadul - szinkronos trailer!

2012.07.06. 11:54 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Kritika: Egy berlini nő - Anonyma

2012.07.03. 19:14 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Szép jó napot mindenkinek!

Az európai háború befejeződése utáni időszakról, vagy a háborús hátországról kevés film készül(t) - talán a téma kényessége miatt. Mégis, szükség van/volna ezekre a filmekre. Pontosan azért, hogy erről tudjunk. Készültek már ilyen filmek 2008 előtt is - mivel ez a film 2008-as, csak nálunk nem túl ismert - de azok általában bugyuta próbálkozások voltak (kivétel ez alól a Vörös vihar, ami másik nagy kedvencem, vagy a Zvezda, aminek szintén van egy ilyen beütése), mivel végül csak a németirtásból állt - ami, valljuk be, egy magasabb agyi szinten álló egyénnek (remélhetőleg) már nem elég - ugye most remélem a kedves Olvasó tudja, hogy az előbb az Ellenállók c. filmre próbáltam célozgatni, amiben beazonosíthatatlan kinézetű harckocsik, és az erdőben Aprajafalvát létrehozó 3000 fős zsidó menekültcsalád tengeti mindennapjait... Köszi... Na persze, tegyük hozzá, hogy az is amerikai film volt...

Párszor leszögeztem már az oldalon, hogy NE nézzünk amerikai II. világháborús filmet - csak ha az direkt arra irányul, hogy ténylegesen bemutassa a háború történéseit (és ilyen kb.: Az elit alakulat, The Pacific, A leghosszabb nap - és kampó).


No, térjünk rá a fő témánkra, vagyis Anonymára. (Igen, ez a latin Anonymus név női megfelelője ;) ) A film, az Egy nő Berlinben (A Woman in Berlin) c. könyvön alapul, amelyet Marta Hillers írt, akit a szovjetek többször is megerőszakoltak 1945. áprilisában és májusában. A történet nagy része Berlin ostromának utolsó napjaiban játszódik (kb. 1 óra 20 perc körül adták meg magukat a németek).

Azt mondtam, kellenek a filmek, igen. És nem csak azok, amik pusztán a megerőszakolásokat mutatják be (mert bár a Vörös vihar éppen ettől realisztikus, ettől is felszínes kissé - ment körülmény, hogy ott nem a főszereplőt erőszakolták meg) hanem olyanok is, amik azt mutatják be, mi játszódott le a megerőszakoltak lelkében. És ez ilyen. Emellett pedig egy naggyonn kemény dráma. Tényleg.

A főszereplőnk - ahogy a valóságban is - egy újságírónő, de nevet nem kap - csak ugye az Anonymát (a továbbiakban így). Anonyma naplót kezd el írni az átéltekről férjének, Gerdnek, akit hazavár. Sajnos a könyvet nem találtam sehol, hogy megvegyem, hogy elmondhassam, miben különbözik attól, de majd igyekszem. Szóval, egy óvóhelyre menekül, a bombázások és a tüzérség elől, de az óvóhelyet később megtalálják a szovjetek. Számomra az egész film izgalmas volt, mivel tudtam, mit szándékozok megnézni, de egy kissé visszafogott volt a film. Először a mű szembesít minket az állapotokkal: mindenhol szovjet katonák, akik azon vitatkoznak, hogy miért nem foglalják el rögtön a Reichstagot; romos épületek, de két-három utcával arrébb még dúl a harc. Anonyma tud oroszul, úgyhogy el tud társalogni a megszállókkal. Ja, persze: eddig csak annyit tudunk, hogy férjét hazaváró nő, de kicsivel később kiderül, hogy sziléziai (nem tudom, miért utálhatták őket a berliniek). Kicsit később jönnek a megerőszakolások, nem egyszer, és nem kétszer. Ja, egy másik kérdés is felmerült bennem: a kiéhezett katonák miért buknak az idősebb, nagymamakorú hölgyekre? Mert nem csak itt, de a Hősök c. filmben az elborult elméjű amcsi is a nagyit szemelte ki magának - és vitte később a szénakazalba.

Nos, a megerőszakolások persze sokáig eltartanak, de a legtöbb nő menedéket keresett - nem, nem épületben, hanem egy emberben. Egy-egy "jól szituált úriemberben", aki megvédi őket a többi "úriembertől".

Nos, ez a film valami mást is nyújt. Először is, számomra mindig is érdekes volt a megszálló-megszállott kapcsolat, annak is a szimpatizálós verziója, de legalább is a jó kapcsolat. Régebben még arról volt szó, hogy kell egy amolyan "jónémet-film", ami persze végül előjött például a német Sztálingrádban is, de olyan, hogy reálisan "jószovjet" legyen, na olyanra is szükség van (no persze, egy "rosszamerikai-film" is elkélne már :) ). És ez a film megadja számunkra azt a lehetőséget is, hogy azonosuljunk a megszállókkal is (akárhogy is vadállatok, valahol - nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon mélyen - meg lehet érteni). Mert a film egy idő után átmegy - szinte észrevétlenül, (és valószínűleg igazából is így történt, csak a tisztet nem Andrejnek hívták, hanem esetleg másnak)  egy amolyan szerelmi háromszöget feldolgozó filmmé: két "úriember" is jár fel Anonyma lakására, szóval... De a hősnőt is meg lehet érteni: ellenkezni felesleges volt, és láthatjuk, hogy ezt ő is megtanulta, így aztán egy őrnagy (az Andrej) és egy hadnagy is mindennapi vendég a lakásban. És ezt a kis spoilert meg kellett ejtenem.

Hogy miért? Mert Andrejről is kell ejtsek pár szót! Andrej számomra a Szimonov-féle szovjet katonaideált megtestesítő személy (Szimonov Nappalok és éjszakák c. könyv főhősére, Alekszej Ivanovics Szaburov századosra gondolok itt). Céltudatos, és bár gyűlöli az ellenségeit, emberséges, és átérzi a megszállottak sorsát, mert neki is át kellett élnie. Én bírtam ezt az embert!

A film nem akarja felmenteni egyik felet sem: szembesít minket - és elsősorban a németeket - a történelem dolgaira, és megpróbál bemutatni egy kevéssé ismert időszakot. Ami azt hiszem, sikerült neki.

10/10

Akinek van kedve megnézni, az megteheti itt. /A videó feliratos./

És valamiben a segítségeteket szeretném kérni. A múltkor láttam a Viasat History-n (ahol sajnos már csak nagyritkán adnak le vh-s műsort) az Anna Frank naplója c. filmet. Ez a sztori feldolgozásának 2009-es verziója. Kerestem mindenüvé, de nem találtam magyar szinkronnal sehol:

Ha valaki esetleg ismeri a fellelhetőségét, vagy fel tudná tölteni, az kérem, írjon a BO-n egy PM-t. Köszi!

 

 

 

!!A BO Filmrovat a Facebook-on!!

Die Hard 5

2012.06.16. 11:11 | szenszej95 | Szólj hozzá!

 Mint tudjuk, nálunk forog a Die Hard-sorozat ötödik része, ami a 'Drágább, mint az életed' címet viseli. A Die Hard 5-ben Budapest majd az orosz fővárost, Moszkvát fogja alakítani - nem először. Amikor Bruce Willisék éppen nem Budapest utcáit túrják fel, akkor helikobakterekkel lövöldöznek a levegőben...

"Tovább folytatódik a Magyar Honvédség részvételével a Die Hard -- Drágább, mint az életed című film forgatása. A Bruce Willis fémjelezte sorozat ötödik részéhez június 12-én, a hajmáskéri lőtéren vettek fel olyan jeleneteket, amelyekben egy Mi--24-es harci helikopter is fontos szerepet kapott."

Szinopszis:
Az 1988-as Die Hard – Drágán add az életed óta John McClane (Bruce Willis) – aki mindig a rossz helyen és a rossz időben bukkan ugyan fel, ám képességei lévén mégis ő lesz az utolsó talpon maradt ember – a világ összes terroristájának fő ellensége. McClane most élete legnagyobb kihívása előtt áll: Ezúttal nemzetközi terepen kell helyt állnia, amikor régóta elhidegült fiát, Jack-et túszul ejtik egy orosz maffiavezér kiszabadítása közben. Az idősebb és ifjú McClane csakis egymásra számíthat az idegen országban, az életben maradás mellett pedig még a világot is meg kell menteniük egy újabb diktátortól… © filmtrailer.hu

A bemutató hivatalos dátuma: 2013. február 14


Amúgy John Moore, a Max Payne rendezője vezényelheti le a produkciót, őt egyébként maga Willis választotta ki. A forgatókönyvet pedig Skip Woods, a Szupercsapat és a Hitman írója firkantotta.

!!A BO Filmrovat a Facebook-on!!

Címkék: film die hard 5

Készülő film - Django elszabadul /Django Unchained/

2012.06.08. 17:23 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Szép jó napot mindenkinek!

Quentin Tarantino nem olyan rég egy új filmbe kezdett: Amerika déli része két évvel a polgárháború előtt. Egy különös módszereket követő profi fejvadász (Christoph Waltz) egy rabszolga (Jamie Foxx) segítségével nagy sikert ér el, és hálából felszabadítja Djangót. De a társak együtt maradnak, hogy megkeressék a fekete férfi feleségét (Kerry Washington), akit egy rabszolgapiacon láttak utoljára.
A nyomok végül egy ültetvényre vezetik őket, melynek tulajdonosa (Leonardo DiCaprio) rabszolgáit – trénere segítségével – egymás elleni gladiátorküzdelemre képezi ki. A fejvadászoknak sikerül bejutniuk a birtokra, de nem biztos, hogy ki is jutnak onnan: a földesúr hű szolgája (Samuel L. Jackson) gyanút fog, és a kalandorok csapdába esnek. Dönteniük kell, hogy az önfeláldozás vagy a túlélés-e a fontosabb számukra…

Az amerikai mozikba még ez év karácsonyán látható lesz, hozzánk csak jövő januárra érkezik majd.

 

 

Még bebiggyesztek ide egy pár képet, jó? :)

!!A BO Filmrovat a Facebook-on!!

Címkék: film trailer

Memorial Day

2012.06.03. 18:53 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Szép jó napot!

 

Ma találtam rá a Memorial Day című gyöngyszemre, próbáljátok meg megnézni - én is ezt teszem majd :)

 

Az Emlékezés Napján a 13 éves Kyle Vogel megtalálja nagyapja második világháborús ládáját. Kényszeríti, hogy meséljen a benne levő tárgyakról. Tárgyakról, amik nem mind kellemes emlékűek. Az öreg belegyezik és attól kezdve másként tekint a fiúra...

 

Nohát, ugye, van benne Sd.kfz. 251/252 lövészpáncélos, viszont a benne látható könnyű - láthatóan NAGYON könnyű - harckocsit nem tudom azonosítani. Úgy néz ki, mint egy elb*szott M3, de nem vagyok benne biztos...

Más: a blognak már van Facebook-oldala, lehet lájkolni! :)

 

Címkék: film trailer day memorial

BO Mozi - Szomorú vasárnap (1999)

2012.06.02. 17:16 | szenszej95 | Szólj hozzá!

Ma néztem meg az 1999-es - német-magyar koprodukcióban készült - Szomorú vasárnap c. filmet. Rám személy szerint nagy hatással volt - a film és a zene is egyaránt.

 

A történet - alapjában véve - valós eseményeken alapul, de a mű sztorija maga teljesen fiktív.

Budapest, a harmincas évek vége: Szabó László vendéglős szép szerelmével, Ilonával egy kitűnő kis éttermet vezet. A teljességhez csak egy zongora és egy zongorista hiányzik. Vesznek is egy zongorát és szerződtetnek egy halk szavú zongoristát, Aradi Andrást, aki hamarosan beleszeret Ilonába. A nő viszonozza a szerelmet és kialakul hármójuk különös kapcsolata.

Ilona születésnapján András egy dalt ajándékoz a nőnek, első és egyetlen szerzeményét: a "Szomorú vasárnap"-ot. Az étteremben tartózkodik egy fiatal német kereskedelmi utazó, Hans Eberhard Wieck, aki Szabó zseniális göngyölt húsától és András csodálatos zenéjétől elragadtatva szintén beleszeret Ilonába. A nő azonban visszautasítja őt. Amikor Wieck ittasan és boldogtalanul a Dunába veti magát, Szabó megmenti és elkíséri a Németországba induló vonathoz.

Egyikük sem sejti, hogy a "Szomorú vasárnap" ezen a napon túl is összeköti majd sorsukat. Kitör a háború és Hans Eberhard Wieck SS-Brigadeführerként tér vissza Budapestre azzal a megbízatással, hogy a "zsidó gazdasági javakat vegye nyilvántartásba". Barátként megy az étterembe, és először megóvja a zsidó származású Szabót az internálástól, de később durván és kegyetlenül visszaél hatalmával. Lászlóék idillikus háromszög-történetéből kegyetlen-ádáz négyszög jön létre. Ilona kísérletei, hogy Lászlót megmentse, egyre kétségbeesettebbek és reménytelenebbek, ahogy a háború a vége felé közeledik. 1945. Szabó László és Aradi András halott - Ilona terhes - Wieck "nácitlanítva" új életet kezd.

1998. Wieck 80. születésnapját ünnepli Budapesten, a Szabó Étteremben. Az ünnepségen a zongorista a "Szomorú vasárnap"-ot játssza. 50 évvel később a híres dal bosszút áll.

Eredetileg filmajánlót akartam... De nem találtam se szinkronos, se feliratos (na jó, ez nem igaz... Valami krix-krax betűs van :D ) trailert, ezért hát akkor beillesztem ide a teljes filmet, s akit érdekel, az megnézheti.

 

 

A szereplők nem léteztek, a dal - és a zene - azonban igen. Bár a Szomorú vasárnapban a zene és a szöveg egy személy műve, a valóságban a szöveg előbb készült el, a költő Jávor László, a zeneszerző pedig Seress Rezső volt.

Címkék: film szomorú vasárnap gloomy sunday

süti beállítások módosítása